A felsőoktatás sokak számára a hosszú távú anyagi biztonság kulcsa lehet, ugyanakkor azoknak, akik nem jutnak be államilag finanszírozott képzésre, a diploma megszerzése komoly kiadást jelenthet. 2025-ben a magyar egyetemek önköltséges képzései között hatalmas a szórás: a legolcsóbb szakok néhány százezer forintba kerülnek évente, míg a legdrágább képzések teljes költsége meghaladhatja a 30 millió forintot is. A pénzügyi tanácsadó elmondta, milyen összegekkel kell manapság kalkulálni a tandíjakon felül, és szülőként mit tehetünk azért, hogy hozzásegítsük gyermekünket a diplomához.
A felvi.hu adatai szerint 2025-ben 95.907 főt vettek fel felsőoktatási intézményekbe, közülük 74.156 fő jutott be államilag támogatott helyekre. Ez azt jelenti, hogy négy jelentkezőből egynek fizetnie kell maga után az egyetemi tandíjat – vagyis a szüleinek. Bokros Máté Levente pénzügyi tanácsadó, az Atervezo.hu alapítója szerint egy-egy diploma megszerzésének árát nemcsak az adott szak piaci értéke befolyásolja, hanem az is, hogy hány féléves képzés elvégzése után kaphatjuk meg, milyen lakhatási lehetőségek állnak rendelkezésre, és kell-e számolnunk további költségekkel, vagy halasztott félévekkel.
Több tízmillió forintba is kerülhet a továbbtanulás
Míg egy 6 féléves pedagógusképzést másfél millió forintból „ki lehet hozni”, addig egy orvosi vagy állatorvosi képzéshez 16 millió forint tandíjra van szükség. Az utóbbi években azonban folyamatosan, körülbelül 10-20 százalékkal emelkedtek a tandíjak, különösen azokban a szektorokban, ahol magasabb a kereslet vagy drágább az oktatás fenntartása (pl. orvosképzés, műszaki, művészeti szakok). Ugyanakkor a tandíjon felül további költségekkel is számolni kell. Ez hatalmas anyagi terhet jelent egy olyan szülő számára, aki nem tud egyik napról a másikra milliókat előrántani a zsebéből. A szakértő szerint, ha a szülő nem készül fel tudatosan és jó előre az érettségi utáni időszakra, akkor bizony korlátokba ütközhet gyermeke továbbtanulási elképzelése.
Bokros Máté Levente kalkulációi szerint utazásra, tankönyvekre, szakmai anyagokra, beiratkozási és egyéb adminisztrációs díjakra évente akár 100 000 – 150 000 forintra is szükség lehet, emellett egyes képzéseknél külön kell fizetni a vizsgáért, kreditekért is. Amennyiben a gyermek olyan egyetemet választ, amely a családi fészektől távol esik, a finanszírozandó tételek listájában megjelennek még a lakhatási költségek is. Gazdaságilag az egyik legkedvezőbb lakhatási forma a kollégiumi elhelyezés (20–50 ezer forint havonta), azonban azzal számolni kell, hogy itt a férőhelyek száma korlátozott.
„Ha valaki lecsúszik a kollégiumi lehetőségről, akkor nem marad más, mint a kiadó szobák vagy lakások keresése. A jelenlegi albérletárakat tekintve egy 6 féléves képzés esetén lakhatási és egyéb járulékos költségekkel összesen 1–3 millió forintos extra kiadás keletkezhet. Egy 12 féléves képzés esetében pedig könnyen szembesülhetünk 5–8 millió forint plusz költséggel is” – emeli ki a pénzügyi tanácsadó.
Nemcsak a tandíjak, az albérletárak is folyamatosan emelkednek
„A KSH–ingatlan.com lakbérindex 2024. novemberi kiadványában olvasható, hogy a 2015-ös bázis időszakhoz képest a bérleti díjak országosan 110 százalékkal nőttek. Amennyiben egyszer „elfogynak” az olcsó támogatott hitellehetőségek, és magasabb kamatszintek mellett lehet majd csak ingatlant venni a következő években, akkor nagy a valószínűsége, hogy az albérletárak növekedésének tendenciája is folytatódni fog” – tette hozzá a szakértő.
Egy diploma önköltséges formában történő megszerzése komoly pénzügyi kihívást jelent. Bokros Máté Levente szerint minden szülőnek rendelkeznie kell B tervvel, hogy tudja, mi történik akkor, ha gyermekét mégsem veszik fel államilag támogatott helyre. Az a meglátása, hogy jobb előre felkészülni egy olyan kiadásra, amit végül szerencsés esetben nem szükséges megfinanszírozni, mint kényszerből felvenni egy olyan hitelt, amelyet évekig kell keservesen fizetni.
Mit tehetnek azok, akik még nem indítottak megtakarítást gyermeküknek?
Az Atervezo.hu oldal alapítója szerint a legegyszerűbb módja a megtakarításnak az, ha a szülők részben vagy egészben olyan új bevételből indítják el ezt, amely eddig még nem képezte a családi költségvetés részét. Jó lehetőséget kínál erre a frissen, 2025.07.01-jén bevezetett +50 százalékos családi adókedvezmény-emelés. Ennek köszönhetően
- az egygyermekes családoknál havonta 15.000 forint,
- a kétgyermekes családoknál havonta 60.000 forint,
- a háromgyermekes családoknál havonta 148.500 forint,
- a négygyermekes családoknál pedig havonta 198.000 forint többlet marad.
Már havi 15.000 forint félretétele, 18 éven keresztül önmagában is több mint 3 milliós összeget jelent, és a kamatokkal még nem is számoltunk. Ugyanez havi
- 60 ezer forint félrerakásával 13 millió + kamatok,
- 148 ezer forint félrerakásával 32 millió + kamatok.
- 198 ezer forint félrerakásával 42,7 millió + kamatok.
A szakértő felhívja a figyelmet a vagyonépítés legfontosabb képletére is: TŐKE = PÉNZ * IDŐVEL. Ez azt jelenti, hogy minél hamarabb indítjuk el a megtakarításunkat, annál attraktívabb lesz a kamatos kamat hatása. Bokros Máté Levente azt javasolja, ne várjon senki az „ideális pillanatra”: a legjobb idő a megtakarítás elindítására tegnap volt, hiszen akkor ma már dolgozna, kamatozna a pénzünk. A második legjobb időpont ma van! Elmondása szerint kevesen gondolnak bele, hogy egy év halogatással nem az első év hozamáról mondanak le, hanem az utolsóról, így elveszítik a megtakarítás legnagyobb nyereségét termelő évét.
