
Európában – és Magyarországon is – minden negyedik számlát késve vagy egyáltalán nem fizetnek ki – derül ki az EOS Csoport legfrissebb „Európai fizetési szokások 2025” nemzetközi kutatásából. A hazai adatok szinte teljesen megegyeznek az európai átlaggal: a számlák 20 százalékát késedelmesen, további 5 százalékát pedig egyáltalán nem egyenlítik ki.
A rossz fizetési morál nem csupán pénzügyi kockázatot jelent a vállalatoknak, hanem közvetlen hatással van a gazdasági növekedésre és a munkahelyek biztonságára is.
A fizetési feltételek és határidők szigorodnak
Az elmúlt évben a vállalatok Európa-szerte szigorították a fizetési feltételeiket. Az átlagos fizetési határidő jelenleg 31 nap, ami magánszemélyeknél 23 napot, üzleti ügyfelek esetében 36 napot jelent. A nemzetközi kutatás alapján Magyarország teljes mértékben illeszkedik az európai trendbe: a hazai vállalatok mindkét ügyfélcsoport átlagát nézve átlagosan 32 napos fizetési határidőt alkalmaznak.
Bár a határidők rövidülnek, a késedelmes fizetések továbbra is jelentősek. A magyar magánszemélyek átlagosan 18 nappal, míg az üzleti ügyfelek jellemzően 20 nappal a lejárat után teljesítik a tartozásukat.
A késedelmek okai: likviditási gondok és tudatos visszatartás
Hazánkban magánszemélyek esetében a leggyakoribb indok késedelmes fizetés esetén a likviditási szűkösség (54%), amit a feledékenység (41%), a hosszú távú eladósodás/személyes fizetésképtelenség (40%), majd a szándékos nemfizetés (38%) követ.
Üzleti ügyfelek esetében Magyarországon a vállalatok 67 százaléka saját ügyfeleik nemfizetését tartja a fő oknak. A vállalatok 64 százaléka szerint a partnerek tudatosan kihasználják a szállítói hiteleket, illetve 50% munkavállalói kötelességszegést, 47% pedig számlafeldolgozás során elkövetett formai hibákra hivatkozott, míg 31% szándékos nemfizetésre gyanakszik.
Ahogy Marwin Ramcke, az EOS Csoport vezérigazgatója fogalmazott: „Jelenlegi kutatásunk azt mutatja, hogy a helytelen fizetési morál Európában komoly kihívást jelent a vállalatok számára. Bár a bankoknál a nem teljesítő hitelek volumene jelenleg összességében alacsony, nem szabad alábecsülnünk a késedelmes vagy elmaradt fizetések negatív hatását. Ez a tényező magas követelményeket támaszt a vállalatok likviditáskezelésével szemben.” Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezetője hozzátette: „A késedelmes vagy elmaradt fizetések nemcsak a vállalatok pénzügyi helyzetét gyengítik, hanem hosszú távon a gazdasági fejlődést is visszatartják. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a vállalkozások proaktívan kezeljék kintlévőségeiket, és szükség esetén külső szakértőkhöz forduljanak.”
A beruházások is veszélyben lehetnek a késedelmes fizetések miatt
A felmérés szerint Európában minden ötödik vállalat (22%) kénytelen volt csökkenteni vagy felfüggeszteni beruházásait a helytelen fizetési gyakorlat miatt. Magyarországon ez az arány még magasabb (25%), míg a vállalatok 53 százaléka profitcsökkenést tapasztalt. A fizetési késedelmek és nemteljesítések 12 százalékban közvetlenül is veszélyeztették a hazai cégek működését. Ugyanakkor a vállalatok többségénél a fizetési késedelmek nem befolyásolták a jövőbeli projektekbe irányuló beruházásokat, Magyarországon 64% a kedvezőtlen fizetési magatartás ellenére is korlátozások nélkül meg tudta valósítani a tervezett projekteket, sőt 7% a tervezettnél több beruházást hajtott végre.
A külső segítség igénybevétele egy kihasználatlan lehetőség
Bár a követeléskezelés kiszervezése jelentősen csökkentheti a veszteségeket, az európai vállalatoknak mindössze 37 százaléka – és ugyanezen arányban a magyar cégek is – bízzák ezt a feladatot külső szolgáltatókra, míg 55% kizárólag cégen belül kezeli kintlévőségeit
A fizetési fegyelem erősítése és ezáltal a pénzügyi stabilitás növelése nemcsak a vállalkozások, hanem a teljes gazdaság közös érdeke, az EOS Magyarország célja pedig, hogy a hitelezési lánc meghatározó szereplőjeként szakértelmével támogassa a hazai cégeket kintlévőségeik gyors és hatékony kezelésében.