Szeptember 19-én, a Marketing Summiton hirdették ki az idei marketing és PR vezetők 50-es toplistáját, a Business Lounge legfrissebb adását nem is szentelhették volna másnak a szerkesztők. Simon Krisztián, a listát jegyző Marketing&Média főszerkesztője a rangsor elkészítésének hátteréről mesélt, míg a két első helyezett - Horváth Magyary Voljč Nóra és Szabó Béla - pedig a szakma kihívásairól, a reklám élményszerűségéről is beszélt.
„Ez a bajnokok ligája, ide bekerülni nem olyan egyszerű” - kezdte Simon Krisztián, válaszul arra a kérdésre, hogy hogyan is áll össze évről évre a Marketing&Média TOP50 Marketing, illetve TOP50 PR vezetői listája. A több mint húsz főből álló zsűri legalább kétszáz embert néz meg a longlisten minden évre, és közülük komoly szempontok alapján választják ki a befutó 50-et. A lista dugig van nagy nevekkel, közülük nem kevesen egy vagy két évtizede nagyon komoly cégeknél dolgoznak - így a helyezés nagyban függ attól, hogy milyen cégnél van az illető, vált-e pozíciót vagy állást időközben.
A szempontok között szerepel, hogy az adott személy elmúlt egy éve mennyire volt sikeres a munkahelyén, pontosabban a zsűri azt nézi meg, hogy a cég üzletileg eredményes volt-e, és ebben a sikerben mekkora szerepe volt a marketingnek és a PR-nak. Az információt egy önbevallásos kérdőívből kapják meg, amelyben az üzleti eredmények mellett a szakmai versenyek, kitüntetések, konferencia szereplések és más szempontok is helyet kapnak. „A pénz számít, de nem feltétlenül” - tette hozzá a főszerkesztő.
Ezután betárcsázott az adásba Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója, aki a PR lista első helyezettje volt, és a Magyar Telekom márka és kommunikációs igazgatója, Szabó Béla is, aki pedig a marketinges lista élére került. Mitől függ, hogy egy vállalat külön vagy egyben kezeli a marketingkommunikációval és PR-ral kapcsolatos feladatokat? Horváth Magyary Voljč Nóra szerint a vállalati struktúra és kultúra nagyban meghatározza ezt, a K&H csoport ezt a két területet integráltan kezeli, ugyanakkor vannak a marketingnek olyan ágai (például disztribúció, ármeghatározás), melyek náluk is elkülönülnek.
Viszont a vállalatra és a Magyar Telekomra is igaz, hogy 3-4 éve sokkal differenciáltabban működött a két nagy terület. Mennyi köze van ehhez a zajnak, a ránk zúduló kommunikációáradatnak? Szabó Béla kiemelte, hogy amellett, hogy a messaging égisze alatt a vállalatnak hasonló dolgokat kell üzennie különböző formákba öntve, platformra igazítva, a Telekom igyekszik „valamilyen társadalmi hasznosságba belépni”. Ebben a K&H szakembere is egyetértett, akik egyébként nagyot kockáztattak azzal, hogy bevállaltak egy MI készítette televíziós kampányt a közelmúltban.
Számít, hogy valaki pénz nélkül hogyan tudja megszólítani a közönségét? Mi jelenti majd a legnagyobb kihívást a szakmának a következő években? Veszélyeztetett faj a reklám? A válaszok a Business Lounge szeptember 24-ei adásában hallhatóak.
