A vállalati mobilitás egyre inkább túlmutat a flottamenedzsmenten, és fokozatosan a cégek működésének kulcsterületévé válik: mind nagyobb hatással van a gazdasági teljesítményre, a munkavállalói élményre és az ESG-elvárásoknak való megfelelésre. Az olyan szabályozások, mint a CSRD, már a munkába járásból származó kibocsátásokat is bevonják a vállalati jelentéstételbe, miközben a dolgozók rugalmasabb, fenntarthatóbb közlekedési megoldásokat várnak el.
Az Arval Mobility Observatory, a vállalati mobilitási előrejelzéseket és stratégiákat készítő nemzetközi tudásközpont, új tanulmányt tett közzé. A bárki számára díjmentesen elérhető „A mobilitás jövője: stratégiák az összekapcsolt, fenntartható és munkavállaló-központú megközelítéshez” című jelentés bemutatja a munkavállalói mobilitás jövőjét alakító változásokat, és eszközöket kínál a vállalatoknak, hogy felkészüljenek ezekre az átalakulásokra.
Munkavállalói igények a középpontban
Az Arval Employee Mobility Survey szerint a munkavállalók már 62%-a a mobilitási lehetőségeket is mérlegeli munkahelyválasztáskor, miközben mindössze 50%-uk elégedett a jelenlegi céges ajánlatokkal. A fiatalok körében ez még hangsúlyosabb – a 35 év alattiak 68%-a inkább választana olyan munkaadót, amely fenntartható közlekedési opciókat kínál. A vállalatok 46%-a már a tehetségek megtartását nevezi meg fő mozgatórugóként a mobilitási stratégiák felülvizsgálatára. Ezért a tanulmány szerint 2035-ig a munkavállalók mobilitási elvárásai jelentősen átformálják a munkaerőpiaci versenyt és a kapcsolódó vállalati megközelítéseket, mivel a közlekedési lehetőségek, a munkáltatói vonzerő és a fenntarthatósági teljesítmény kulcstényezőivé válnak.
„A vállalati mobilitás ma már kulcskérdés a tehetségek megszerzésében és megtartásában. Azok a cégek, amelyek képesek korszerű és fenntartható megoldásokat nyújtani, nemcsak a dolgozóik elégedettségét növelhetik, hanem a költségeiket és a környezeti hatásaikat is csökkenthetik” - mondta Oana Duma, az Arval Mobility Observatory vezetője.
Új eszköz a vállalatok kezében: a Mobilitási Stratégia Érettségi Mátrixa
A tanulmány egyik legfontosabb újdonsága a Mobilitási Stratégia Érettségi Mátrixa, amely egyszerre diagnosztikai eszköz és útiterv a vállalatok számára. Segítségével felmérhetik, hol tartanak jelenleg a mobilitási stratégiájukban, és megtervezhetik a következő lépéseiket. A mátrix öt szintet különböztet meg: az ad hoc, főként flottakezelésre korlátozódó megoldásoktól kezdve egészen a HR és CSR célokkal teljesen integrált, fejlett stratégiákig.
A legtöbb vállalat ma még a köztes szinteken helyezkedik el, ahol már van formális szabályozás, de a lehetőségek és az eszközök köre korlátozott. A cél azonban a magasabb érettségi szintek elérése, ahol a mobilitás nem pusztán támogatja az üzleti működést, hanem valódi versenyelőnyt teremt. A mátrix nemcsak önértékelésre alkalmas, hanem konkrét útmutatást is ad arra, hogyan válhat a mobilitás üzleti hajtóerővé és stratégiai értékteremtővé.
Együttműködés minden területen
A sikeres mobilitási stratégia csak akkor valósulhat meg, ha a különböző vállalati területek – HR, CSR, pénzügy és flottamenedzsment – összehangoltan dolgoznak egy közös cél mentén. A mobilitás ugyanis többé nem csupán egy háttérfolyamat, hanem olyan stratégiai eszköz, amely közvetlenül hat a munkavállalói élményre, a költséghatékonyságra és a fenntarthatósági teljesítményre. Ha a vállalatok képesek a széttagolt kezdeményezések helyett átfogó megközelítést kialakítani, akkor a mobilitás nemcsak az üzleti működést támogatja, hanem mérhető versenyelőnyt is teremt.
Ez a szemlélet három fő dimenzióban jelenik meg:
Költséghatékonyság – az optimalizált járműhasználat, az utazások jobb tervezése és a megosztott mobilitási megoldások révén a vállalatok nemcsak költséget takarítanak meg, hanem erőforrásaikat is hatékonyabban oszthatják be.
Fenntarthatóság – a környezetbarát közlekedési módok ösztönzésével, az elektromos autók elterjesztésével és a CO₂-kibocsátás nyomon követésével a mobilitás kulcsszerepet játszik az ESG-célok teljesítésében és a szabályozói megfelelésben.
Munkavállalói elköteleződés – a rugalmas, személyre szabható megoldások – mint például a mobilitási költségkeretek, a kerékpár- vagy e-bike lízingprogramok, vagy a tömegközlekedési támogatások – közvetlenül hozzájárulnak a munkavállalói elégedettséghez és a tehetségek megtartásához.
Az európai nagyvárosok már elindultak ezen az úton
Számos példa mutatja, hogy a jövő már elérkezett. Amszterdam célja, hogy fokozatosan teljesen kibocsátásmentessé tegye a belvárosi közlekedést, előnyben részesítve a kerékpározást, a közösségi közlekedést és az autómegosztást. Franciaországban a Forfait Mobilités Durables rendszer lehetővé teszi, hogy a cégek pénzügyi támogatást nyújtsanak a fenntartható közlekedést választó munkavállalóknak. Belgiumban a szövetségi mobilitási költségkeret révén az alkalmazottak a céges autó helyett rugalmasan használhatják keretüket tömegközlekedésre, kerékpárra vagy más fenntartható alternatívákra.
„A vállalati mobilitás forradalma már elkezdődött, és az Arvalnál aktívan alakítjuk ezt a változást, hiszen az európai nagyvárosok példái is jól mutatják, hogy a fenntartható megoldások nem a jövő ígéretei, hanem a jelen valósága. Ennek szellemében különösen fontos számunkra, hogy Budapest is csatlakozott az Európai Bizottság 100 klímasemleges és okos város küldetéséhez, amelyben a fővárossal és más nagyvállalatokkal együtt dolgozunk a közös célok megvalósításán” - mondta Agárdi Marianna, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatója.
Versenyelőny a jövőben
Az Arval Mobility Observatory szakértői kiemelik, hogy azok a vállalatok, amelyek időben lépnek, nemcsak a szabályozási változásoknak felelhetnek meg, hanem költséget is megtakaríthatnak, és vonzóbb munkáltatóként pozícionálhatják magukat. A mobilitás tudatos fejlesztése így nem pusztán megfelelés a külső elvárásoknak, hanem stratégiai beruházás is a jövőbe. Azok a cégek, amelyek proaktívan alakítják át mobilitási politikájukat, megelőzik versenytársaikat: gyorsabban alkalmazkodnak az ESG előírásokhoz, jobban kontrollálják a költségeket, és olyan munkahelyi környezetet teremtenek, amely támogatja a munkavállalók rugalmasságát és elégedettségét. A mobilitás így nemcsak működési tényező, hanem versenyelőny forrás, amely hozzájárul a hosszú távú üzleti sikerhez és a munkáltatói márka erősítéséhez.
