Az EU AI Act előírásainak való megfelelés előkészítése szervezetenként eltérő ütemben halad, miközben a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó határidők közelednek – derül ki a Deloitte legfrissebb Magyar AI Körképéből. Komoly probléma, hogy miközben a technológia használata rohamosan terjed, a kontrollmechanizmusok kiépítése még előkészítési szakaszban van. A kutatás alapján a legnagyobb félelmek között a hibás döntések, az adatvédelmi aggályok, az átláthatósági problémák és a kibervédelmi kockázatok a meghatározóak.
A mesterséges intelligencia (AI) ma már nem csupán kísérleti megoldás vagy ígéretes technológia, hanem a mindennapok természetes része. Gyors fejlődése alapvetően formálja át a cégek működését, a szabályozási környezetet és a társadalom életét. A Deloitte legfrissebb elemzésében a hazai vállalati szféra AI-használati szokásait – a kockázatkezeléstől kezdve a megfelelőségi kérdéseken és az oktatáson át egészen az új technológiai trendekig, mint például az önálló döntésekre képes Agentic AI – mérte fel.
Annak érdekében, hogy a lehető legátfogóbb képet kapják arról, hogy az AI miként alakítja át a szervezetek működését, a Deloitte munkatársai 2025. június és szeptember között összesen 109 Magyarországon működő vállalattal folytattak online és személyes mélyinterjúkat, valamint írásos egyeztetéseket előre meghatározott tematika alapján. Az eredményeket a Magyar MI Körkép 2025 összegezi, ami átfogó képet ad a hazai szervezetek viszonyáról, felkészültségéről, feladatairól és lehetőségeiről a mesterséges intelligencia alkalmazásában.
„Az idei felmérésünk eredményei alapján elmondhatjuk, hogy az AI már nem csupán egy eszköz, hanem egy, a társadalmat, gazdaságot és a munka világát is hosszú távon átformáló tényező. A kutatás során öt kulcsterületet azonosítottunk, amelyek a közeljövőben meghatározzák az AI vállalati bevezetését: AI literacy és oktatás, AI governance kihívások kezelése, AI Act – felkészültség és megfelelőség, AI stratégia és szervezeti átalakítás, valamint az Agentic AI, ami egy új dimenzió a fejlődésben” – mondta Dr. Barta Gergő, a kutatás vezetője, a Deloitte Magyarország vezető AI szakértője.
Az AI-tudatosság jelentősége
A kutatás világosan rámutatott arra, hogy az AI-val kapcsolatos ismeretek megosztása és a felelős használat vállalati kultúrájának kialakítása kulcsfontosságú. A cégek csaknem fele ugyan már elindított valamilyen formális képzést (belső tréningek, e-learning modulok), de 21 százalékuk még egyáltalán nem foglalkozott az AI-tudatosság megteremtésével, holott a Rendelet alapján 2025. február 2-tól hatályba lépett az AI-jártasság kiépítésének kötelezettsége.
A késlekedés azért kritikus, mert az EU AI Act kifejezetten előírja az AI literacy erősítését, vagyis a munkavállalók alapvető felkészítését a technológia helyes, biztonságos és etikus alkalmazására. A felmérésből jól látszik, hogy a szervezetek egy része már felismerte a képzések üzleti értékét, de a többség még mindig ad hoc megoldásokat alkalmaz. A jövő szempontjából meghatározó, hogy az AI oktatás ne csak egy újabb IT vagy más szakmai terület legyen, hanem szervesen épüljön be a vállalati kultúrába.
Kihívások – irányítás és kockázatkezelés
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az AI governance még mindig gyerekcipőben jár a hazai vállalatoknál. A szervezetek 64 százalékánál nincs dedikált etikai vagy irányító testület az AI társadalmi, jogi és etikai kockázatainak kezelésére.
A kockázatkezelés többnyire a meglévő risk management csapatokhoz került (38 százalék), míg a szervezetek harmada egyáltalán nem foglalkozik az AI veszélyeivel. A kockázatkezelési keretrendszerek alkalmazása szintén elmaradott: a cégek csaknem fele (47 százaléka) egyáltalán nem tervezi AI risk framework bevezetését.
A trend egyértelmű: a szervezetek érzékelik ugyan a veszélyt, de strukturált keretrendszerek és pontosan meghatározott szerepkörök nélkül sokszor csak utólag képesek reagálni a kialakult helyzetekre, vagy egyáltalán nem érzik szükségességét az alkalmazott AI-rendszer miatt a kockázatkezelési keretek szervezeti kiépítésének.
Felkészültség és megfelelőség
Az EU AI Act alapvetően meghatározza a következő évek AI-fejlesztéseit és működtetését. A kutatás adatai szerint a válaszadók 46 százaléka úgy látja, hogy rendszereik az AI Act hatálya alá esnek, míg 38 százalékuk ezt nem tudja megítélni, ami arra utal, hogy az AI Act ismeretének szintje még alacsony vagy hiányos. A megkérdezettek mindössze 16 százalékának van kidolgozott megfelelőségi keretrendszere, valamivel több mint egyharmaduknál egyáltalán nincs ilyen típusú szabályozás. A megfelelőség felügyeletére a szervezetek 39 százalékánál állítottak össze csapatot vagy jelöltek ki egy személyt, jellemzően nem teljes munkaidős kapacitással.
A tiltott AI-rendszerek kiszűrésére vonatkozó előírások teljesítésében vegyes a kép. A válaszadók 34 százaléka már meghozott minden szükséges intézkedést, de 23 százalékuk még egy lépést sem tett, míg a magas kockázatú AI-rendszereknél 34 százalékuk még el sem kezdte a felkészülést a 2026-os határidőre. Több cég úgy nyilatkozott, hogy nincs magas kockázatú alkalmazása, ezért nem foglalkozik ezzel a kérdéssel – ez azonban hosszú távon veszélyes hozzáállás, mert az üzleti modellek gyorsan változhatnak.
A kutatás tanulsága egyértelmű: a felkészülést a megfelelőségre nem lehet az utolsó pillanatra, a végrehajtási szakaszra hagyni. A követelményeket már a tervezési fázisban be kell építeni a komplex vállalati működésbe, hogy hangsúlyozzuk, miért kell időben elkezdeni a felkészülést – különben sokkal költségesebb és nehezebb lesz az átállás.
AI-stratégia és szervezeti átalakítás
Az AI bevezetése nem csupán technológiai, hanem egyben mély szervezeti átalakulási folyamat. A szervezetek többsége a mesterséges intelligenciát úgy próbálja integrálni, hogy a már meglévő szerepköröket bővíti ki az AI-ismeretekkel (68 százalék), miközben csak kisebb részük hozott létre önálló AI-csapatokat (30 százalék) vagy jelölt ki szakértőket (21 százalék).
Az AI integrációját gyakran akadályozza a szervezeten belüli ellenállás (15 százalék), valamint az etikai és jogi keretek körüli bizonytalanság. A vezetői stratégia sokszor nem illeszkedik a mindennapi működéshez: hiányzik a világos AI roadmap, ami összehangolná a technológiai beruházásokat az üzleti célokkal.
Agentic AI – új dimenzió a fejlődésben
A kutatásban többször is előtérbe került az Agentic AI területe, ami a következő évek egyik legnagyobb áttörését hozhatja. Ezek a mesterséges intelligencia-rendszerek nem pusztán utasításokat hajtanak végre, hanem önálló célokat követnek, döntéseket hoznak, és proaktívan kezdeményeznek interakciókat.
A készülő paradigmaváltás számos lehetőséget, de még több kockázatot hordoz magában: a felelősségi kérdések, az etikai dilemmák és a biztonsági problémák még élesebben jelentkeznek az Agentic AI elterjedésével. Különösen aktuálissá válnak az AI governance és megfelelőség kérdései, hiszen ezek a rendszerek már sokkal közelebb állnak az autonóm működéshez.
„Az AI-technológia szervezeten belüli integrációja, valamint a megfelelő kockázatkezelési keretrendszerek párhuzamos kialakítása és működtetése komoly kihívásokat jelent a szervezetek számára. Az AI alkalmazásából fakadó stratégiai előnyök mellett fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a szervezeti átalakulásokkal járó kihívásokat, melyek egyik alapvető eleme a munkavállalók AI-tudatosságának és jártasságának fejlesztése a szervezet minden szintjén” – tette hozzá Dr. Prisznyák Alexandra a Deloitte Magyarország AI menedzsere.
Az AI valódi értékeit akkor tudják kiaknázni a vállalatok, ha képesek a bizalomra épülő, etikus, átlátható és stratégiai módon integrált rendszereket kialakítani a felhasználására. A következő évek legnagyobb feladata az lesz, hogy a szabályozási, technológiai és szervezeti kihívásokat összehangolva alakítsuk ki a fenntartható és megbízható mesterséges intelligencia jövőjét.
