Így tervezik újra az öregedést a magyar topmenedzserek

Egy új kvalitatív kutatás szerint a mai 45 év feletti, sikeres magyarok egy "belső kontrollos" generációt alkotnak, akik aktívan és tudatosan alakítják saját egészségüket, mert a szüleiktől erre semmilyen mintát nem kaptak. A kutatásból kiderül: ennek a célcsoportnak a legfőbb motivációja már nem pusztán a hosszú élet, hanem az, hogy aktívak maradjanak és ne legyenek gyermekeik terhére.

A „longevity”, azaz a hosszú és minőségi élet tudománya az egyik legdinamikusabban fejlődő globális trend. Az „Élj hosszabban és jobban” komplex longevity programot létrehozó CMC Déli Klinika megbízásából készített mélyinterjús kutatás azt vizsgálta, hogyan gondolkodik erről egy speciális, 45 év feletti, AB státuszú, egészségtudatos és magas fizetőerővel bíró célcsoport. Az eredmények rávilágítanak, hogy ez a jellemzően sikeres vezetőkből, tulajdonosokból álló réteg miként viszonyul a jövő orvoslásához.

Az új cél: Nem 120 év, hanem önellátás 90 évesen

A kutatás egyik legfőbb tanulsága, hogy a célcsoport számára mit jelent a „hosszú, jó minőségű élet” a gyakorlatban. Az élethossznál fontosabbnak tartják az életminőséget. A többség számára a cél nem az extrém hosszú élet, hanem a 80-90 éves kor aktív, önellátó megélése.

A megkérdezettek víziója egyértelműen a fizikai és szellemi aktivitás megőrzése. A legerősebb érzelmi mozgatórugó pedig az a vágy, hogy idős korban se legyenek terhére a saját gyerekeiknek, és „maguk urai maradhassanak”.

Az „önellátó” egészség generációja

A felmérés rávilágított, hogy ez a proaktív szemlélet nem otthonról hozott minta. A válaszadók döntő többsége semmilyen életvezetési elvet vagy útravalót nem kapott a szüleitől az egészség megőrzésére vonatkozóan.

Ennek eredményeképpen saját maguknak kellett tudatosan kialakítaniuk a szemléletmódjukat, legyen szó radikális életmódváltásról, a sport bevezetéséről vagy a táplálkozás átalakításáról. Jellemzően „belső kontrollos” személyiségek, akik hisznek abban, hogy az életüket a saját döntéseik határozzák meg.

Ez a proaktivitás abban is megmutatkozik, hogy bár a genetikát tényezőnek tartják, nem hisznek a genetikai végzetben. A többség úgy látja, hogy a tudatos életvitel képes befolyásolni, sőt felülírni az öröklött hajlamokat.

„A kutatás tökéletesen visszaigazolja a filozófiánkat: ez a generáció a saját kezébe akarja venni az irányítást” – teszi hozzá Dr. Balázs Anna, a kutatást megrendelő CMC Déli Klinika orvos igazgatója, az „Élj hosszabban és jobban” komplex longevity program szakmai vezetője. „A célunk pontosan az, hogy ehhez egy 'GPS-t' adjunk a kezükbe. A mélyelemzés nem egy ítélet, hanem egy térkép, ami megmutatja a kockázatokat, a monitorozás pedig segít, hogy a páciens a saját egészségének aktív irányítójává váljon, és elkerülje a betegségeket.”

A legnagyobb gát: a félelem a tudástól

A kutatás mélyen feltárta azokat a korlátokat és elvárásokat is, amelyekkel ez a kritikusan gondolkodó, jól informált célcsoport az új egészségügyi program felé fordul.

A felmérés egy kulcsfontosságú paradoxonra világított rá: a legnagyobb korlátot a „sejtszintű tudástól” és a „rossz hírtől” való félelem jelenti. A válaszadók aggódtak, mi derülhet ki, és hogy kapnak-e megfelelő orvosi és lelki támogatást egy diagnózis esetén. A kutatás szerint éppen ez a félelemmel való szembenézés az a gát, amelyet az egészségükért valóban tenni akaróknak le kell küzdeniük ahhoz, hogy célzott lépéseket tehessenek a longevity felé.