Ilyen lesz a lineáris tévézés idén és ilyen volt a hirdetési piac tavaly

Fischer Gáborral, a TV2 Csoport programstratégiai és tartalomgyártási igazgatójával vitatták meg a legfrissebb Business Lounge-ban, hogy milyen trendek várhatóak a magyar tévézésben 2026-ban. Kosaras Klaudia, az Atmedia kereskedelmi igazgatója pedig a tavalyi évre tekintett vissza hirdetési szempontból: ezeket tapasztalták sales house-ként.

Míg rengeteg helyről azt halljuk, hogy a jövő az online médiáé, addig a TV2 Csoport fókuszában továbbra is egyértelműen a lineáris média áll, “egyszerűen azért, mert ma az üzleti döntéseket ez határozza meg” - mondja Fischer Gábor. Amellett, hogy figyelemmel követik a nyugat-európai és globális trendeket, ugyanakkor nem lehet elmenni amellett, hogy a vállalat bevételeinek 98%-át a lineáris tévézésből jövő források jelenítik meg. Figyelik a streaminget és az “other” kategória más platformjait is, “de amíg a lokális tartalom ilyen nagy mértékű kíváncsiságot vált ki a magyar nézőkből, akkor azt kell kiszolgálni”. Online stratégiájukról annyit árult el, hogy az egyelőre a lineáris tartalmak visszanézésére épül.

A kereskedelmi tévé a társadalom tükre, a szakember úgy gondolja, hogy “visszacsatolja, amire adott pillanatban igény van”. Azt is elmondta, hogy a tükör sokszor nem azt mutatja, amivel az egyén elégedett, “de attól az még a valóság”, utalva arra, hogy sokan kritikus hangokkal illetik a műsorfelhozatalt.

Mire számíthatunk a kereskedelmi tévézésben a következő évtizedekben? Fischer Gábor szerint a jövő kettős: egyfelől megmaradnak a mostani műfajok, de az, hogy pontosan mi lesz, nemcsak a szakmai szereplőktől, az európai trendektől, a világ alakulásától is függ. Úgy látja továbbá, hogy rövidebb típusú kötődésekre számíthatunk a tévéműsorok kapcsán.

Hogyan csapódtak le 2025-ben a hirdetőknél a streaming piac változásai? Az adás második vendége, Kosaras Klaudia, az Atmedia kereskedelmi igazgatója a fogyasztói szokásokkal kezdte, “évek óta látjuk, hogy a lineáris tévénézésre fordított idő évről évre csökken”, ezzel párhuzamosan növekszik a streaminggel eltöltött idő. Elmondta azt is, hogy két éve bővítik a CTV portfóliójukat, új hype-ot kaptak ugyanis az okostévéken megjelenő hirdetések. Fisher Gábor megjegyzéséhez - miszerint a TV2 inkább a lineáris médiára koncentrál - kapcsolódva felmerül a kérdés, hogy egy sales house milyen mértékben tehet javaslatokat ilyen esetben? “Természetesen tudunk arra javaslatot tenni, hogy mit látunk a hirdetői piacon és mik az elvárások”, mondja a szakember, hozzátéve, hogy abszolút a csatorna és a programigazgató döntése, hogy mibe fektetnek bele.

Mennyire nehéz műsort eladni a hirdetőknek? Kosaras Klaudia úgy látja, a hirdető számára elsődlegesen a saját célcsoportja a fontos, és az ő érdeklődési körébe tartozó műsorok, formátumok, így “elsősorban a nézettség számít”. Emellé jön még az árazás kérdése, illetve az, hogy milyen további lehetőségek vannak (pl. termékelhelyezés), vagyis a válasz nem fekete vagy fehér. A hirdetők slágerformátumai közé tartoznak a virtuális reklámok, de kiemelte az egyedi spotmegoldásokat is, amikor a reklámblokkon kívül, ún. monobreakben, vagy egy élő adás közben jelenik meg az adott üzenet.

Lehet “trash”-t minőségi szinten csinálni? Miért népszerűek a párkapcsolati műsorok? Hogyan dől el, hogy milyen felületeken futnak majd a hirdető hirdetései? Kész csomaggal érkeznek vagy formálni kell az igényeket? A válaszok kiderülnek a Business Lounge december 17-ei adásából, mely itt hallgatható meg.