Az űr a tudománynak is a határterületét jelenti, a legfejlettebb, leginnovatívabb kutatások sokszor itt zajlanak – mondja Jakab Roland. A HUN-REN vezérigazgatója szerint nem véletlenül mondja az amerikai a számára érthetetlen dolgokra, hogy az „rocket science”, ha pedig egy ország ért a rocket science-hez, sikeres az űrkutatásban, akkor arról könnyebben elhiszik, hogy más területeken is élen jár.
- Nemrég a londoni SpaceComm Expo Europe-on, azaz a legnagyobb európai űripari kiállításon jelent meg a HUN-REN. Mi és hogyan zajlik egy ilyen eseményen? Fontos ott lenni?
- Nem fontos, hanem elengedhetetlen. A SpaceCommon jelen volt az összes jelentős európai szereplő, ipari cégek, kutatók, nemzetközi szervezetek, az ESA és a NASA. Az ötezer látogató többsége szakmabeli, aki nem nézelődni és ajándékokat gyűjtögetni megy ki, hanem tájékozódni, szakmai kapcsolatokat kiépíteni és ápolni. A HUN-REN most először volt jelen standdal: bemutattuk az űrben végzett kísérletek egy részét, a kint lévő kutatóink számos beszélgetést folytattak le, és gyümölcsöző ipari együttműködések alapját is letették. Kapu Tibor egy panelben szerepelt a konferencia egyik sztárjával, Tim Peake angol űrhajóssal, és Cserényi Gyulával együtt a standnál is állták a látogatók rohamát. Az ilyen személyes jelenlétet semmi nem pótolja.
- Milyen szerepe lehet az űriparnak és az űrkutatásnak abban, hogy egy ország innovatív és technológiailag fejlett képet mutasson magáról?
- Óriási, hiszen ha csak a történelmi analógiákat nézzük, az USA-t sokkolta, hogy elsőként a szovjetek juttattak műholdat az űrbe és hajtottak végre emberes űrrepülést. Úgy érezték, hogy alulmaradtak a versenyben, és ezt csak a sikeres holdra szállás tudta felülírni. Az űr a tudománynak is a határterületét jelenti, a legfejlettebb, leginnovatívabb kutatások sokszor itt zajlanak. Nem véletlenül mondja az amerikai a számára érthetetlen dolgokra, hogy az „rocket science”. Ha egy ország ért a rocket science-hez, sikeres az űrkutatásban, akkor arról könnyebben elhiszik, hogy más területeken is élen jár.
- Mennyire látható ma a magyar tudomány a nemzetközi térben?
- Ha a nemzetközi együttműködéseket nézzük, nincs okunk szégyenkezni. Az űrtudománynál maradva, alig tudunk olyan európai vagy akár amerikai űrprogramot mondani, amelyhez ne járultak volna hozzá valamilyen módon magyar kutatók. Ezzel együtt tovább akarjuk erősíteni a jelenlétünket, bevonva a mesterséges intelligenciát is. Az MI a 21. század tudományának egyik legfontosabb infrastruktúrája, képes felgyorsítani a felfedezéseket, valamint új kutatási irányokat nyitni. A HUN-REN kiemelt célja, hogy a hálózat minden kutatója számára hozzáférhetővé váljanak ezek a technológiák, hozzásegítve őket újabb, nemzetközi szinten is jelentős eredményekhez. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A tudományos közegben viszonylag jó hírnevet vívtunk ki magunknak, a szélesebb hazai és nemzetközi közvélemény azonban erről még kevésbé értesült. De pont az a megújult HUN-REN egyik feladata, hogy ezeket az eredményeket minél nagyobb közönséghez eljuttassuk.
- Ha egy ország tudományos brandet szeretne építeni, az nemcsak kutatási eredményekről, hanem azok kommunikációjáról is szól. Mik azok az eszközök, amik a legerősebben képesek növelni egy ország tudományos láthatóságát?
- A legjobb egyértelműen a tudományos kiválóság és a kutatók munkájának a középpontba helyezése a márkaépítésben. Egy világraszóló felfedezés, mondjuk az mRNS-alapú vakcina kifejlesztése vagy egy Nobel-díjat elnyerő tudós önmagáért beszél. De hasonlóképpen fontos lehet a maga nemében egyedülálló tudományos létesítmény, mint a szegedi ELI vagy a két HUN-REN intézmény együttműködésében létrejött nagycenki Zéró Mágneses Laboratórium. Hasznos, ha Magyarország rangos nemzetközi tudományos eseményeknek ad otthont. A május végi, a Várkert Bazárba szervezett AI Symposium rendezvényünkön több Nobel-díjas sztárelőadó is részt vesz, az esemény mégis ingyen látogatható. Októberben pedig a HUN-REN Budapesten látja vendégül az Academia Europaea éves közgyűlését és nemzetközi konferenciáját. Ez a többnapos esemény Európa egyik legjelentősebb tudományos rendezvénye. Ezek nemcsak tudományos találkozók, hanem azt is jelzik, hogy Magyarország aktív szereplője a jövő technológiáiról szóló globális párbeszédnek, különösen az olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia.
- A tudományos eredmények gyakran nehezen fordíthatók le a szélesebb közönség nyelvére. Milyen szerepet játszhat a média, illetve a szakmai sajtó abban, hogy ezekből a sikerekből inspiráló történetek szülessenek?
- A média kulcsszereplő, mert a tudomány önmagában sokszor adatokban és publikációkban beszél, miközben a közönség történeteket szeretne hallani. Egy jó újságíró képes megmutatni, hogy a kutatás mögött emberek, kérdések és valódi hatás áll, amely a mindennapjainkat is jobbá teheti. Ha ez sikerül, akkor a tudomány nem egy távoli, bonyolult világ lesz, hanem inspiráló emberi teljesítmény. Azért is törekszünk szakmai partnerségre az újságírókkal, hogy a HUN-REN 3400 kutatójának az eredményeit minél jobban feldolgozva mutathassuk be itthon és külföldön.
- Te az ületi szférából érkezel, ahol az employer brandingnek, azaz a munkáltatói márkának kifelé és befelé is elég nagy szerepet tulajdonítanak. A HUN-REN hogyan áll ezen a téren?
- A tudományban is egyre fontosabb a munkáltatói márka, a kutatók ugyanis nemcsak intézményt választanak, hanem kutatási környezetet és nemzetközi lehetőségeket. A HUN-REN új szervezetként és márkaként ebben még építkezik, de a célunk egyértelmű: olyan helyet teremteni, ahol a legjobb magyar és nemzetközi kutatók is szívesen dolgoznak.
Simon Krisztián
Az interjú teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.
