A digitális tér ma már elmaradhatatlan része mindannyiunk életének, és ez alól a fiatalabb generáció sem kivétel. A GWI, a világ legnagyobb fogyasztói kutatási vállalata, amely cégeknek segít gyorsabb és precízebb döntéseket hozni, évek óta vizsgálja a 8–15 év közötti gyerekek életmódját, világról alkotott képét és médiafogyasztási szokásait – ez utóbbihoz csatlakozott most Magyarország is a Publicis Groupe Hungary jóvoltából. Az életmódra vonatkozó kérdéseket 8 európai országból, köztük Lengyelországból és Németországból válaszolták meg gyerekek, míg a magyar adatok kifejezetten arra irányulnak, hogy itthon milyen médiatípussal és hogyan töltik el szabadidejüket.
A mért adatok alapján körvonalazódott, hogy nem meglepő módon a gyerekek és tinédzserek mindennapjainak szerves része az online tér böngészése, azonban iskola után mind a 8–11 és a 12–15 éves korosztály is elsőként a házifeladataikkal foglalkoznak, majd utána kezdődik a szórakoztató tartalmak fogyasztására szánt idő. A kisebb gyerekek inkább televízión néznek különféle műsorokat, míg a nagyobbak elsősorban az online térben beszélgetnek barátaikkal vagy a közösségi médiát használják. A vicces videókat mindkét korosztályban nagy népszerűség övezi. A fiatalok szabadidejének jelentős részét a közösségi média köti le, de az offline tevékenységek, mint a barátokkal való találkozás, hobbik űzése és az olvasás sem maradnak el – a válaszok alapján 73% legalább havonta olvas könyveket.
A digitális felületeken eltöltött idő jelentős hatással van a legkisebbek jövőképére is. A 8–11 éves korosztályban kérdezett gyerekek egy része bár szívesen lenne doktor, vagy tanár, a legtöbben mégis azt válaszolták, hogy tartalomgyártással szeretnének foglalkozni felnőtt korukban. Viszont ahogy felnőnek, a tinédzserek körében már a tudós, kutató a legnépszerűbb karrierút, illetve a profi sportoló – például focista – is olyan pálya, amelyet a 12–15 éves gyerekek többsége szívesen választana.
„A mai gyerekek egy olyan világban nőnek fel, ahol az online és az offline valóság szinte teljesen összemosódik. A magyarországi friss adatok pedig világosan mutatják, milyen mélyen befolyásolják a digitális élmények a világról alkotott képüket.
Ez a hatás a gyerekkor szinte minden területén tetten érhető: attól kezdve, milyen jövőt képzelnek el maguknak, egészen addig, hogyan alakítják és ápolják a barátságaikat. A képernyők és a közösségi platformok ma már ugyanúgy jelen vannak a mindennapokban, mint a hagyományos elfoglaltságok – az olvasás, a hobbik vagy a barátokkal töltött idő –, és ezek által körvonalazódik, hogyan telnek a gyerekek napjai” – vélekedik Tom Smith, a GWI alapító vezérigazgatója.
Általában gyermekkorban kezdődik a pénzzel való ismerkedés és a pénzügyi tudatosságra nevelés a zsebpénz formájában. Az adatok kimutatják, hogy ahogy nőnek, érnek a gyerekek, úgy változnak a pénzügyi szokásaik is. Míg a kisebb gyerekek játékokra és ételre, rágcsálnivalókra, addig az idősebb korosztály már inkább a gardróbjába fektet, sneakerekre és ruhákra költik a zsebpénzüket. Emellett a tinédzserek már elkezdenek tech eszközöket is vásárolni, mint mobiltelefont vagy videójáték konzolokat.
A videójátékok világszerte tapasztalható népszerűsége a legfiatalabbak körében is töretlen: a 8–11 évesek 82%-a, míg a 12–15 évesek 79%-a játszott valamilyen online játékkal az elmúlt hónapban. A videójátékok továbbra is a szabadidő vezető elfoglaltságai között szerepelnek mindkét korcsoportban, ahol 27% minden nap, és 35% a legtöbb nap játszik. A fiúk inkább akciódús, kompetitív játékokat kedvelnek, míg a lányok kreatív, stratégiai játékokkal töltenek időt. A Minecraft mindkét nem és korcsoport körében a legnépszerűbb.
Médiafogyasztási szokásaikat tekintve a közösségi média használata számottevő, és ehhez rendelkeznek is a megfelelő eszközzel: a tini korosztály 89%-ának van okostelefonja, de már 65% a kisebbek körében is hozzáfér valamilyen okoseszközhöz, telefonhoz vagy tablethez. Ezek alapján talán nem meglepő, hogy a 13–15 éves korosztály esetében a közösségi média használati arány 99%-os. Az online térben eltöltött idő alatt a tinik 73%-a napi szinten aktív, többségük az online közösségekre, zenére és oktatásra összpontosít. Az első számú platform számukra az Instagram: 80%-uk rendelkezik fiókkal, használati gyakoriságban azonban már a TikTok vezet. Major Helga, a Publicis Groupe Hungary média stratégiai vezetője kiemeli: „Ahogy a gyerekek átlépnek a tinédzser korba, az audiostreaming, különösen a zenehallgatás, egyre fontosabbá válik számukra: a tini korosztály 93%-a legalább havonta streamel zenét, az önkifejezésük egyik fontos eszköze a zene.”
A magyarországi felmérésből az is kiderül, hogy az audiovizuális tartalmak közül az AVOD típusú felületek, azon belül is a YouTube dominál: a gyerekek közel 60%-a naponta eltölt itt egy-másfél órát (korosztálytól függően). Ezt követik a streaming platformok: közel 40%-uk napi rendszerességgel néz a Netflixen vagy Disney+-on filmeket, sorozatokat. Harmadik helyen szerepel az audiovizuális platformok terén a lineáris televízió: bár sokan tartják a TV-t egy leáldozóban levő médiumként, a magyar Alfa generáció 46%-a választja ezt a csatornát videós tartalmak fogyasztására.
Tom Smith így összegezte a kutatás fontosságát: „A GWI-nél abban segítünk, hogy jobban megértsük, hogyan gondolkodnak, mit éreznek és hogyan viselkednek az emberek — támogatva a márkákat, az oktatókat és a döntéshozókat abban, hogy valóban rájuk szabott, támogató élményeket teremtsenek.”
