Egy tavaly decemberi kormányrendelet módosítás következtében több munkaerő-kölcsönző is befejezheti tevékenységét, mert 2 millióról 5 millió forintra emelték a kötelező vagyoni biztosítékot. A rendelet nagy hatással lesz azokra a vállalatokra, akik munkaerő-kölcsönzéssel oldják meg a többletmunka elvégzését, hiszen ha nem teljesíti a kölcsönző cég a megemelt vagyoni biztosítékot, nem kölcsönözhetnek a munkavállalót a vállalat részére a továbbiakban. A szakemberek szerint az intézkedés a munkavállalóknak kedvez.
2016. december 1-től módosult a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről, folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet [118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet], amelynek legmarkánsabb része, hogy 2 millió Ft helyett 5 millió Ft lett az előírt vagyoni biztosíték összege. A már működő munkaerő kölcsönző cégeknek 2017. február 28-ig kell az erre a célra elkülönített letéti számlán elhelyezniük a többlet-összeget és ezt igazolni a nyilvántartó kormányhivatal felé. A kormányhivatal az igazolást elmulasztó munkaerő kölcsönzőt törli a nyilvántartásból.
További fontos részletre hívja fel a figyelmet Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója: „úgy tűnhet, mintha ez csak a kölcsönző cégeket érintő változás lenne, pedig a rendelet közvetve a kölcsönvevő munkáltatókat is érinti. Amennyiben egy munkaerő-kölcsönző nem igazolja február 28-ig a kormányhivatal felé a megemelt vagyoni biztosítékot, a nyilvántartásból törlésre kerül és nem lesz jogosult a munkavállalókat munkaerő kölcsönzés keretében átengedni a kölcsönvevő részére sem.”
A helyzetet fokozott gondossággal szükséges kezelni kölcsönvevői oldalon, – egészíti ki Máriás Attila – hiszen ha egy olyan cégtől „bérel” munkaerőt a munkáltató, mely eleve nem jogosult ezt a tevékenységet folytatni, egy adó vagy munkaügyi hatósági ellenőrzés során minősíthetik úgy, hogy a kölcsönzött munkavállaló és a kölcsönvevő cég között áll fenn munkaviszony.
A módosítás várható eredménye, hogy jelentősen csökkenhet a munkaerő kölcsönzésével foglalkozó cégek száma. Egyrészt nehezebb lesz ilyen tevékenységre engedélyt szerezni, hiszen több mint kétszeresére emelt vagyoni biztosítékot kell egy letéti számlán tartani, másrészt a kormányhivatal által már nyilvántartásba vett és kölcsönzési jogosultsággal rendelkező cégek közül is minden bizonnyal lesznek olyanok, akik nem tudják a megemelt vagyoni biztosítékot igazolni.
Miért van szükség a vagyoni biztosítékra?
A vagyoni biztosíték egyszerű és logikus szerepe, hogy a munkaerő-kölcsönzés során keletkezett, a munkavállaló részéről felmerülő kártérítési igény, abból kerüljön kifizetésre. Felmerül a kérdés, hogy a megemelt 5 millió Ft vajon elegendő összeg-e, amikor sok kis és közepes kölcsönző cég több száz, olykor ezer munkavállalót is foglalkoztat. „A munkavállalók oldaláról tekintve a dolgot talán szerencsésebb lenne pld. az előző év statisztikai létszámához igazítottan, valamilyen lépcsőzetes formában emelkedő, akár a jelenleginél nagyobb vagyoni biztosítékkal szabályozni a tevékenység indításának feltételét. Jelenleg egy 50 fős és egy 1000 fős kölcsönzötti létszámmal működő kölcsönbeadó egyaránt 5 millió Ft vagyoni biztosítékot kell, hogy letegyen” – tette hozzá Máriás Attila.
Egy biztos, a munkaerő kölcsönzést igénybe vevő vállalatoknak mielőbb célszerű egy nyilatkozatot kérniük a munkaerő-kölcsönzőjüktől, hogy eleget tett a vagyoni biztosíték megváltozott szabályainak és azt leigazolta a kormányhivatal felé. E nélkül nem érdemes kölcsönzötteket fogadniuk az adott cégtől.
