Százmilliárd forintot meghaladó nemzetgazdasági többletbevételt generálhatnak azok az intézkedések, amelyeket kilenc magyar logisztika szervezet közösen javasolt a kormánynak ágazati helyzetértékelésében.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok közleménye szerint a Nemzeti logisztikai összefogás elnevezésű dokumentumban nevesítették azokat a területeket, ahol a hazai logisztikai ágazat versenyképessége és piacvédelme érdekében szerintük beavatkozások szükségesek – írja az MTI. A logisztikai iparág stratégiai ágazat Magyarországon, a hazai logisztikai szektor a magyar GDP 7,1 százalékát állítja elő, valamint e területen dolgozik a magyar munkavállalók 3,5 százaléka, ez több mint 191 000 munkavállalót jelent.
A dokumentumban a közúti-, vasúti-, vízi fuvarozás, logisztikai szolgáltatások és vám területéről egyaránt összegyűjtötték a legfontosabb feladatokat. Hangsúlyozták, hogy a problémák megoldása a legszerényebb szakmai becslések szerint is 100 milliárd forint nemzetgazdasági többletbevétellel járna, továbbá jelentős adóbefizetési és munkahelyteremtési vonzata is lenne.
A szakmai szervezetek közúti fuvarozásnál a legfontosabb feladatnak a magyar engedélygazdálkodási gyakorlat felülvizsgálatát tartják. Szerintük újra kell gondolni a kibocsátott nemzetközi fuvarengedélyek számát, jelentősen javítani azok biztonsági szintjén annak érdekében, hogy az unión kívüli „harmadik országok”, valamint az újonnan csatlakozott uniós tagországok fuvarozói jogosulatlanul ne kerülhessenek előnybe magyar társaikkal szemben.
Emellett javítani kell a vámügyi eljárások szolgáltatási színvonalát, illetve a nemzetközi versenyképesség érdekében módosítani szükséges az adózási feltételeken.
A javaslatban a vasúti árufuvarozással szállított küldeményeknél fontosnak nevezték a hozzáadott értékteremtő képesség növelését Magyarországon. A vízi árufuvarozás területén ahhoz, hogy ki lehessen használni a Duna adottságait az év 320 napján lehetőséget kellene teremteni a folyón a közlekedésre 2,5 méteres merüléssel, amely vízlépcsők építése nélkül nem biztosítható gazdaságosan.
A kikötők mellett – amelyek az elmúlt években 52 milliárd forintnyi fejlesztést kaptak – a vízi fuvareszköz-állomány felújítása is szükséges.
