A 2014-es választások óta kétszer is rekordot döntött az állami reklámköltés növekedése a tévés piacon. Tavaly 6,3 milliárd forintnyi hirdetési bevételre tettek szert a tévék a központi költségvetésből és állami cégektől, ez az 56 milliárd forintos teljes televíziós reklámpiac 11 százaléka volt. Az internet messze a legkedveltebb platform a hirdetők körében, tavaly közel 66 milliárd forintot költöttek el a neten.
Kovács Krisztián, a MEME főtitkára mutatta be a hazai televíziós reklámpiac múlt évi számat a Media Hungary-n, előadásából kiderült, hogy a szegmens bővülése az állami költéseknek volt köszönhető. Tavaly 56 milliárd forintos volt a televíziós hirdetési piac, ez közel 8,6 százalékos bővülést jelent 2015-höz képest. A fejlődésben meghatározó szerepet játszott az állami költések növekedése, ebből a szegmensből 6,3 milliárd forintnyi hirdetés érkezett, ez 142 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A tévés reklámpiacon egyébként 2014 óta kétszer is kiugró mértékben bővült az állami költés a múlt év mellett a 2014-es választási év hozott elképesztő, 139 százalékos fejlődést.
Kovács Krisztián az adatok kapcsán hangsúlyozta, hogy a televízió továbbra is megkerülhetetlen tényező a reklámpiacon. Megjegyezte azt is, hogy a most nyilvánosságra hozott adatok kapcsán különösen fontos, hogy azok nem becsült számok, hanem a tévécsatornák és sales house-ok közlésén alapulnak. A 2008-as válságot követően folyamatos csökkenés után 2013-ban érte el mélypontját a tévés reklámpiac, akkor 46,5 milliárd forintos volt, azóta viszont töretlen a fejlődés – jelezte Kovács Krisztián.
A teljes hazai reklámtorta 2016,09 milliárd forintos volt tavaly, ez éves összevetésben 11,18 százalékos növekedést jelent. Az internet messze a legnagyobb platform, tavaly 65,95 milliárd forintos volt, ami közel 22 százalékos növekedést jelent 2015-höz képest. A globális szereplőknél elköltött reklám forintok markánsan, 25%-kal emelkedtek, így a globális szereplők reklámköltés aránya 51%-ra emelkedett a hazai online tartalomszolgáltatókkal szemben. A televízió részesedése a 2016-os teljes reklámtortából 25,78 százalék, ezzel stabilan tartja második helyét a tortában.
A több mint 11 százalékos változás mögött rejlő tendenciák
A már említett állami költések mértékének nagyarányú növekedése mellett tavaly kiemelt sportesemények is, mint a Foci EB és Olimpia, pozitív irányba befolyásolták a hazai reklámköltéseket. Ezzel szemben a reklámköltések pedig továbbra is elmaradnak a válság előtti GDP arányos szinttől, a reklámadó pedig továbbra is erősen hátráltatja a reklámipart, annak tervezett 7,5%-os emelése további jelentős pénzt vonhat el az iparágtól. Az elmúlt évek indokolatlan és szakmai egyeztetést nélkülöző, iparágat sújtó szabályozásai (reklámadó, bónusz törvény, közterület extra adóztatása és a településkép védelmi törvény) továbbra is nagymértékű bizonytalanságot okoznak a piacon.