A jelek szerint elegük lett a németeknek a közösségi médiában korlátok nélkül terjedő álhírekből és uszító bejegyzésekből, egy új törvény szerint azok a szolgáltatók, amelyek nem törlik 24 órán belül az ilyen posztokat, akár 50 millió eurós bírságot is fizethetnek. A múlt pénteken elfogadott jogszabály azonban majd csak októberben lép életbe, vagyis a németországi választások után, és a kétmillió német felhasználónál többel rendelkező szolgáltatásokra vonatkozik majd.
A múlt hét végén elfogadott törvény az illegális, rasszista és becsületsértő kommentekre és bejegyzésekre vonatkozik és azok bejelentéstől számított 24 órán belüli törlését írja elő. Emellett az egyéb, sértőnek jelzett posztok kapcsán egy hét áll rendelkezésükre a cégeknek, hogy eldöntsék, valóban károsak-e, és intézkedjenek. Az illegális és sértő tartalmak törlésének elmulasztása miatt kiszabható bírság 5 millió eurótól indul, de akár 50 millió euró is lehet. A súlyos bírság és a rövid határidő egyben azt is jelenti, hogy Németország élen jár a nyugati világban abban, hogy visszaszorítsa a Facebookon, Google-ön vagy Twitteren terjedő gyűlöletbeszédet, valamint egyéb szélsőséges tartalmakat.
A The New York Times összeállítása szerint az új szabályozás megosztotta a német közvéleményt is, az emberi jogok, illetve a digitális jogok érdekében fellépő csoportok szerint ugyanis a szólásszabadság korlátozásával jár. A törvényt támogató német politikusok szerint ugyanakkor ennek éppen az ellenkezője igaz, a szabályozással annak alapjait teszik le, hogy mindenki szabadon mondhassa el véleményét a közösségi oldalakon.
Egy tanulmány szerint Németországban az idén a Facebook és a Twitter a bejelentett gyűlöletbeszédek esetében nem tudta teljesíteni a 24 órán belül előírt, 70 százalékos eltávolítási arányt. Az elemzés megállapítja azt is, hogy végül ugyan valamennyi esetben megtették a törlést, amikor indokolt volt, azonban például a Facebooknak csak az érintett bejegyzések 39 százalékát sikerült eltávolítani 24 órán belül.
Az elmúlt fél évben, főként az amerikai elnökválasztás során tapasztalt jelenségek miatt fordulatot vett az álhírek és a gyűlöletbeszéd elleni harc. A törvényhozók mellett a közösségi oldalakat működtető cégek is igyekeznek lépni, a Facebook például májusban jelentette be, hogy csaknem duplájára, 7500-ra növeli azon munkatársak számát, akik az ártalmasnak, sértőnek jelölt posztok vizsgálatával foglalkozik. A Google a YouTube kapcsán került kellemetlen helyzetbe, amiről korábban már többször is beszámoltunk, a videómegosztón ugyanis szélsőséges videók mellett jelentek meg ismert márkák hirdetései, ami miatt számos brand bojkottot hirdetett. A cég ezt követően ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja az ilyen anomáliákat kiszűrő algoritmus fejlesztését.