Az elmúlt egy-két évben szinte minimálisra szűkült az alku lehetősége az eladó lakóingatlanoknál. Viszont az idén úgy tűnik, hogy nő a különbség a hirdetési árak és a tényleges értékesítési árak között, miközben növekszik az alku mértéke.
A Balla Ingatlan szakértői szerint 2015-2016-os években a legtöbb esetben jelképes volt az alku mértéke, sőt időnként arról is hallani lehetett, hogy egymásra licitálnak a vevők. 2017-ben az ingatlanközvetítői tapasztalatok már azt mutatták, ismét növekedésnek indult, a változás azonban eltérő az egyes kerületek ingatlanpiacát, valamint az egyes ingatlantípusokat tekintve is.
Az alku ma ismét határozott jelen van az adásvételeknél az I., II. és XII. kerületek ingatlanpiacán – állítja Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai irodájának szakmai vezetője. Véleménye szerint ez abból következik, hogy ezekben a kerületekben „lufiárak” jellemzik az ingatlanpiacot, azaz a legtöbb esetben irreálisan magas hirdetési árakkal találkozhatunk, amelyekből aztán később engedni kénytelenek az eladók. Ez olykor nem önkéntesen, hanem egy-egy alku hatására következik be.
Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a nagyon jó lakásoknál még nem jelent meg az alku, a kevésbé vonzó paraméterekkel rendelkező ingatlanoknál határozottan érezhető.
Ezek a lakások jellemzően túlárazottak, és adottságaik miatt nem tolonganak értük a vevők. Mint megjegyezte, az alku mértéke általában attól függ, hogy az adott ingatlan mennyire van túlárazva.
Ugyanígy látja Hart Erzsébet, a Balla Ingatlan VII., VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki szerint a magas hirdetési árakból az is következik, hogy egyre nagyobb az alku, amelynek mértékét a túlárazottság határozza meg.
Az ingatlanközvetítő szerint mára elfogytak azok a vevők, akik egy-két éve még egymásra licitáltak a lakások vásárlásánál. Így nagyon ritka az, amikor egy átlagos lakást a vevő az adott kínálati áron hajlandó megvenni.
Sokkal jellemzőbb, hogy az érdeklődők további lakásokat is megnéznek a megnövekedett választék miatt, és kivárnak a döntéssel. Hart Erzsébet véleménye szerint átlagosan 5-10 százalék körül alakulhat az alku mértéke a három belvárosi kerületben.
Nagy Andrea azt is megjegyezte, hogy sokszor találkoznak az ingatlanközvetítők azzal a jelenséggel, hogy az eladók mérsékelni kénytelenek a hirdetési árat, hogy egyáltalán legyenek érdeklődők, ilyenkor viszont már nem nagyon hajlandók alkudozni.
Balla Frigyes, a Balla Ingatlan észak-pesti irodájának szakmai vezetője is úgy látja, hogy klasszikus alkuról továbbra sem nagyon beszélhetünk, az eladó ingatlanok a legtöbb esetben a hirdetési áraikhoz nagyon közeli összegekért kelnek el az általa képviselt IV. és XV. kerületekben.
Ez azt jelenti, hogy az alku még mindig maximum 100-200 ezer forint a lakásoknál, kivételt pedig csak a nagy értékű családi házak jelentenek. Ezeknél Balla Frigyes szerint továbbra is találkozhatunk 5-10 százalékos alkukkal.
Mindezek ellenére egy jelentős túlárazás nem igazán jó megoldás ingatlaneladásnál, hiszen rendkívüli módon lelassítja az értékesítést. Érdemesebb tehát egy valós piaci árhoz hasonló hirdetési árat megadni, amelyből aztán már csak egy jelképes összeget enged az eladó, hiszen így sokkal több érdeklődő várható az adott ingatlanra –olvasható a Balla Ingatlan közleményében.