Jó volna nem romlandó és hitvány áruként tekinteni azokra a fiatalokra, akik tehetségkutatókkal próbálkoznak – nyilatkozta a Marketing&Media magazinnak Schiwert-Takács László. Az RTL Magyarország nemrég kinevezett marketingkommunikációs igazgatója szerint a tartalom és a sztárok továbbra is a képernyőn születnek.
– Mennyivel nehezebb manapság celebbé válni, mint másfél évtizeddel ezelőtt, a tehetségkutatók és valóságshow-k felfutása idején?
– A kérdésre a válasz nem a tehetségkutatók vagy a valóságshow-k megjelenése, hanem az internet ilyen mértékű jelenléte az életünkben és a 120 magyarul beszélő televíziócsatorna. A helyzet pont az, hogy pillanatnyi ismertséget szerezni sokkal hamarabb lehet egy sokak által nézett tévéműsorban vagy akár a neten keresztül csupán azzal, hogy viccesen táncol valaki forrónaciban egy fesztiválon. Maradandó és a „celebségen” túlmutató karriert összehozni azonban már más dolog. A médiafogyasztás változásával, a platformok számának drasztikus növekedésével együtt jár az is, hogy sokkal nehezebb kiragyogni a karból.
– Régebben az ismertté váláshoz elengedhetetlen volt a televízió és a tehetség. Mi a helyzet most, a közösségi média és a YouTube fénykorában?
– A televízió a mai napig a legerősebb felület arra, hogy akár egy termék, akár egy előadó ismertté váljon és ez még egy ideig így is marad. Egy félmilliós követőtáborral büszkélkedő youtuber mellett még az emberek szó nélkül mennek el az utcán, nem szerepelnek magazinok címlapjain, a nevükre nem kérdeznek rá a keresztrejtvényben. Ez még akkor is így van, ha némelyeknek évek óta markáns a jelenléte a virtuális térben. Sebestyén Balázs vagy Erős Antónia a képernyős jelenlétük miatt óriási sztárok. Ne temessük el a televíziót, mert nem halott.
– Évente hány új arc mutatkozik be az RTL Klub tévéshow-iban és ezekből mennyien nem tűnnek el rövid időn belül a süllyesztőben?
– Nem szeretem a süllyesztő szót, mert félrevezető. Egy tehetségkutatóban szerepelni, majd utána nem a zenei pályán megélni egy karriert pont olyan, mint jogi egyetemet végezni és aztán más területen boldogulni. Egyik középiskola vagy egyetem sem ad ki úgy bizonyítványt, hogy egy életre biztosítja a végzősét arról, hogy kiváló és jól fizető állása lesz élete végéig. Ez pontosan ugyanilyen. Akik nem építenek hosszú távú karriert egy tévéshow-ban való szereplés után, azok más utat keresnek vagy találnak a boldogulásra. A pályaelhagyás fogalmát nem az RTL Klub tévéshow-i alkották meg. Aki nem lesz szupersztár, annak is lehet kerek élete, ha csak egy izgalmas kaland emléke marad belőle. Egy X-Faktor élő show-ba 12 előadó jut be, a műsor hét évadából legalább 25-en főállásban a zenéből élnek. Bízom benne, hogy sokuk 15-20 év múlva is a pályán lesz. Így erre a kérdésre a leginkább az idő adja majd meg a választ.
– Néhány évvel ezelőtt a celebtoplistáink jelentős hányadát az éppen aktuális tehetségkutatók és valóságshow-k sztárjai tették ki, mostanában viszont nem landol annyi „üstökös” a toplistán. Mennyi egy átlagsztár „elévülési” ideje ma, a 10-15 évvel ezelőtti állapotokhoz képest?
– Újra hangsúlyoznám, hogy felesleges archúzogatással pejoratív felhangot adni annak, hogy ki milyen utat választott a boldoguláshoz. Egyik sem könnyű. Változik a közízlés, változnak a trendek is. Jó volna nem elfeledkezni arról, hogy a Nők Lapja aktuális számának címlapférfiját, az ország egyik legkedveltebb színészét, Kern Andrást is egy tehetségkutató műsorban ismerte meg az ország, ahogyan Koncz Zsuzsát, az Illés zenekart és még számos Kossuth-díjast. A zeneipar és a rádiós piac teljes átalakulása miatt sok minden változott, jó volna nem romlandó és hitvány áruként tekinteni azokra a fiatalokra, akik ezzel a lehetőséggel élve próbálkoznak. Ugyanakkor talán hibás megközelítés egyenlőségjelet tenni egy tehetségkutató műsor és egy valóságshow közé, még akkor is, ha a két műfaj nagyon közel van egymáshoz. Aki az izgalmas személyiségén, valamint a gyorsan jött ismertségén túl mást is képes letenni az asztalra, annak nagyobb esélye van arra, hogy hosszú távú karriert építsen. Ahogyan nő a médiazaj, úgy kell egyre karakteresebb és megjegyezhetőbb tartalommal előállni. Még annak is, aki tehetséges.
– Régebben szimbiózisban éltek a bulvárlapok a tévéshow-kkal. A bulvárlapoknak és a különböző szájtoknak szükségük van a kereskedelmi csatornák által „kitermelt” celebekre, a tévéknek viszont arra, hogy ők segítsenek tovább építeni őket. Mi a helyzet ma, van változás ezen a téren?
– A szimbiózis egy tévéshow és egy bulvárfelület között érdekek mentén zajlik, de ez – ahogyan a természetben is – az egyik fél számára fontosabb, mint a másiknak. A sztárok többnyire a tévében születnek vagy a vásznon. Ritkán máshol. A kommunikáció nem áll meg a printnél és az online felületeknél, a saját felületeknek, a social mediának pontosan ugyanekkora szerepe van egy előadó felépítésében. A tartalom azonban a képernyőn születik. A tartalomgyártás a lényeg. A tartalom fogyasztásának változnak ugyan a platformjai, de a mennyisége nem csökken, hanem növekszik. Persze minél több felületen kommunikálunk, annál hatékonyabb, így a bulvár és a tévé légyottja továbbra is szükséges és kitart.
– A konkurencia eléggé rárepült az RTL Klub arcaira. Mennyire nehéz házon belül tartani a sztárokat?
– Barabás Éva, Szellő István, Erős Antónia, Sebestyén Balázs, Istenes Bence, Kiss Ramóna, Pataki Zita, csak ők így együtt több mint száz évet töltöttek el az RTL Klubnál és akkor még nem beszéltünk a Barátok közt szereplőiről vagy az ötödik évfordulóját ünneplő Éjjel-nappal Budapestről. Szóval úgy tűnik, megugorjuk ezt a feladatot, még ha van is, aki eligazol. Szabad ország, szabad piac.
Kuti Noémi
Az interjút teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvashatja el.