Értékben 8,2 százalékkal nőtt a magyarországi kiskereskedelem forgalma 2017 utolsó negyedéve során az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Nielsen adataiból. Ez majdnem az európai átlag kétszerese. A magyar eredmény az európai rangsor második helyét jelenti, ennél dinamikusabban mindössze Törökország bővült.
A mennyiségi eladás 3,6 százalékkal nőtt a az előző év utolsó negyedévéhez képest a magyar kiskereskedelemben, míg Európában átlagosan ennek mértéke 1,8 százalék volt. A hazai élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok piacán átlagosan 4,7 százalékos volt az árszínvonal-növekedés hatása negyedéves összehasonlításban. Európában az átlagos egységárak 2,6 százalékkal emelkedtek.
A hazai élelmiszerpiac összességében értékben 8,7%-kal növekedett, míg a vegyi áruk piaca 7,6%-kal. Az elmúlt két év során mindkét piacon rekordnak számít ez a bővülési ütem.
Az erős utolsó negyedév összességében 5,9%-os éves növekedést hozott a napi fogyasztási termékek magyarországi piacán 2017-ben, ami több mint a kétszerese a tavalyi teljes éves bővülésnek (+2,8%). Elsősorban az élelemiszerek piaca „gyorsított”: a 2016-os 2,3% után 2017-ben 6,2%-kal növekedett. A vegyi áruk piaca 4,6%-kal nőtt. Európában hasonló a trend: a 2016-os teljes évi 1,6% után 2017-ben 3,1%-kal növekedett a Nielsen által mért élelmiszerek és vegyi áruk európai piaca.
„Természetesen vannak jól beazonosítható trendek, de a növekedés általános” – mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. „Minden megakategória és csatorna növelte az értékbeli eladását, ami a fogyasztás általános és stabil bővülésének a jele. A kedvező külső és belső gazdasági környezet és a várhatóan tartósan három százalék alatt maradó infláció hasonló pályán tarthatja a hazai kiskereskedelmet.”
Kontinensünk mind a huszonegy vizsgált országának kiskereskedelme növekedett. A legnagyobb arányú növekedést 2017 második negyedévében, hasonlóan az előző két negyedévi adatokhoz, ismét Törökországban mérték (+16,8%). Majd következik Magyarország (+8,2%), Szlovákia (+7,5%), Portugália (+6,7%), Görögország (+6,4%). A sereghajtó Svájc (+1,6%), őt előzi Finnország (+1,7%), Belgium (+1,8%), Svédország (+2,0%) és Dánia (+2,2%).
A Visegrádi Együttműködés országai közül, Szlovákia mellett, Csehország (+6,1%) és Lengyelország (+6.0%) kiskereskedelmi piaca is erőteljes növekedést ért el a tavalyi év utolsó negyedében, felülmúlva ezzel a teljes 2017-es növekedését, tehát gyorsuló trendet produkálva.
Az Európai Unió 28 tagországának GDP-je 2,5 százalékkal emelkedett 2017-ben, ami tízéves csúcs, egyben az elmúlt évtizedben tapasztalható gazdasági és politikai válságokat követő stabilizáció jele. Az eurózóna legnagyobb gazdaságait nézve 2017 utolsó negyedévében a GDP-növekedés enyhe mértékben lelassult Német-, Olasz- és Spanyolországban, míg Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban felgyorsult. Az IMF elemzői 2018-ra 2 százalékos GDP növekedésre számítanak, amely arra enged következtetni, hogy a gazdasági stabilitás az FMCG-piac erősödését támogatja majd.
A kiskereskedelem értékbeli növekedési üteme néhány európai országban
2017 utolsó negyedéve 2016 utolsó negyedévéhez viszonyítva, százalékban
Értékbeli változás | Árszínvonal változás | Mennyiségi változás | |
Európai átlag |
4,4 |
2,6 |
1,8 |
Svájc |
1,60 |
0,20 |
1,40 |
Finnország |
1,74 |
3,19 |
-1,45 |
Belgium |
1,80 |
2,10 |
-0,30 |
Svédország |
2,00 |
3,00 |
-1,00 |
Dánia |
2,20 |
2,80 |
-0,60 |
Írország |
2,20 |
0,60 |
1,60 |
Ausztria |
2,49 |
2,33 |
0,16 |
Norvégia |
2,50 |
-0,22 |
2,72 |
Franciaország |
2,77 |
1,36 |
1,41 |
Hollandia |
2,93 |
3,19 |
-0,26 |
Olaszország |
3,07 |
1,34 |
1,73 |
Németország |
3,72 |
3,20 |
0,51 |
Egyesült Királyság |
3,98 |
1,18 |
2,79 |
Spanyolország |
5,30 |
2,10 |
3,20 |
Lengyelország |
6,00 |
1,98 |
4,02 |
Csehország |
6,11 |
5,45 |
0,67 |
Görögország |
6,40 |
0,60 |
5,80 |
Portugália |
6,68 |
3,82 |
2,86 |
Szlovákia |
7,53 |
3,47 |
4,06 |
Magyarország |
8,20 |
4,65 |
3,55 |
Törökország |
16,79 |
12,28 |
4,51 |