Jól jártak, akik évekkel ezelőtt a XI. kerületi Madárhegyen vásároltak telket, az akkor még beépítetlen részen. Az egykori víkendházak helyén népszerű lakóövezet épült ki, ahol évente 100 ezer forinttal növekszik az új lakások négyzetméterára: mára elérte a 750 ezer forintot.
Van azonban arra is példa, hogy valaki a felkapott és elegáns II. kerület peremén, befektetési céllal vásárolt telket annak reményében, hogy nyaralóból rövidesen lakóövezetté nyilvánítják a területet. Az átsorolás elmaradt – a telek meg csak nem akar elkelni a várt áron.
Egy másik példa, amikor Zuglóban valaki úgy vett házhelyet, hogy arra saját erőből felépített egy négylakásos társasházat. Most azzal hirdeti a benne eladó három lakást, hogy a tulajdonos magának építtette a házat és benne is fog lakni. Ennél nagyobb minőségi garanciát pedig aligha tud adni egy építtető, miközben a saját lakásának építési költségei megtérülnek az eladásokból.
Egyre gyakoribb jelenségről van szó: a drága telkekre inkább 3-4 lakásos társas-, iker- és sorházakat építenek vállalkozók, mert így nagyobb a megtérülés. A budapesti ingatlanforgalmi adatbázisokban elenyészően kevés a magánszemélyek által vásárolt telek – vélhetőleg a még szabad és beépíthető telkek zömét az előző években építési vállalkozók vásárolták fel. Még a kivitelezők is átpártoltak a nagyobb ingatlanfejlesztésekre egy-egy önálló családi ház építéséhez így már nehéz megbízható, minőségi munkát végző és precíz szakembert találni.
A kormány több ösztönző intézkedést vezetett be a lakásépítés fellendítésére. A CSOK és a sajátcélú építkezések esetében az 5 millió forintig visszaigényelhető általános forgalmi adó egyaránt felpörgette az építkezési kedvet. Az egekbe szökő lakásárak arra is kényszerítik a saját otthonra vágyókat, hogy belevágjanak az építkezésbe. Egy belvárosi használt lakás áráért már családi házat lehet venni, építeni valahol a fővárosi agglomerációban. A legnépszerűbb célpontok a jól megközelíthető, nagyobb agglomerációs települések: Érd, Szigetszentmiklós, Dunakeszi. A naponta ingázók számára a még kedvezőbb ár és az egyre bővülő és korszerűbb tömegközlekedés miatt Ócsa, Dabas, Pécel és Monor is vonzó célpont lehet, itt már 150-200 ezer forintos négyzetméteráron lehet jó minőségű családi házat találni – derül ki az OTP Ingatlanpont kínálatából.
„Jól megfigyelhető, hogy Budapesttel éppen az történik, mint a világ minden nagyvárosával: megállíthatatlanul tart a korábban beépítetlen területek lakóövezetté alakulása, a központi régió urbanizálódása” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
2015 jó viszonyítási pont, mert akkor még nem indult be az újlakások boomja és nem volt érvényben az áfa-visszatérítési lehetőség sem. Nos, 2015-höz képest idénre több mint ötven százalékkal drágultak a családi ház építésre alkalmas telkek a főváros XXII. és XXIII. kerületében, ahol még így is mérsékeltnek mondhatóak a 20-40 ezer forintos négyzetméterenkénti árak. Főleg Zuglóhoz képest, ahol a telekárak 47 százalékos emelkedéssel már elérték a négyzetméterenkénti 120 ezer forintot – de beépíthető telek már jószerével nincs is, ha pedig akad, arra társasház épül. Budán, a II. és XII. kerületben egyharmadnyi drágulás után már a 100 ezer forintos telekár a jellemző. Érdekes módon a II. kerület peremén ennek a feléért is viszonylag bő a kínálat. Így aztán jobban érthető, hogy akik önálló házra vágynak, miért is mozdulnak az agglomerációs települések irányába. Ezek közül sem mindenütt olcsó azonban a telek: a perdöntő a megközelíthetőség. Dunakeszin 75 (!) százalékos drágulás után 45 ezer forint a telek négyzetmétere, ahogy Budaörsön is 45 ezer (de itt „csak” 40 százalékkal drágultak a telkek). Pilisvörösvár szintén felkapott: itt 50 százalékos áremelkedést regisztráltak, igaz, relatíve olcsó, 18 ezer forintos négyzetméterárak mellett. Az ugyancsak jól megközelíthető Vecsésen már „barátibbak” az árak: 21 ezer forintért adják a telek négyzetméterét. Érd, Szigetszentmiklós, Gyál, Pécel, Gödöllő, Pomáz tartoznak az elérhetőbb kategóriába a maguk 13-15 ezer forintos négyzetméteráraival.