A brit üzleti szektor most már türelme végére jutott, mivel a brit EU-tagság megszűnési folyamatának eddigi két évében sem születtek válaszok olyan alapvető kérdésekre, amelyek a vállalati versenyképességet és milliók puszta megélhetését érintik – áll a Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) kedden ismertetett állásfoglalásában.
A brit üzleti vállalkozások érdekképviseletét ellátó legnagyobb szerveződés szerint nem egészen kilenc hónappal a brit EU-tagság jövő márciusban esedékes megszűnése előtt a vállalati szektor nincs sokkal közelebb a számára elengedhetetlen válaszok megismeréséhez, mint a kilépésről döntő két évvel ezelőtti népszavazás napján.
Nagy-Britanniában 2016 júniusában tartottak referendumot az EU-tagságról, és a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
A kamarai szövetség keddi állásfoglalásában 23 olyan területet sorol fel, amelyekről sürgősen egyértelmű válaszokat követel. Ezek közé tartozik az EU-val folytatandó majdani kereskedelem vámszabályozása, az, hogy mozgatható-e majd a vállalati munkaerő a nagy-britanniai és az európai részlegek között a jelenlegi feltételekkel, az importtermékek utáni áfa-fizetési kötelezettségek kérdése, vagy az, hogy a szolgáltató cégeknek a Brexit után mindegyik olyan EU-tagállamban külön be kell-e jegyeztetniük magukat, ahol ügyfeleik vannak.
A kamarai szervezet hangsúlyozza, hogy a 23 terület közül eddig mindössze kettőben – a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak további garantálásában, illetve az ipari szabványok jövőbeni rendszerében – történt korlátozott haladás, a többi 21 kérdésre semmiféle válasz nincs.
A kereskedelmi kamarák szövetsége keddi állásfoglalásában arra figyelmezteti a brit kormányt, hogy ebben a helyzetben sok brit vállalat most már készenléti tervezésbe fogott, vagy éppen az eddig Nagy-Britanniában tervezett beruházásainak alternatív helyszíneit keresi. A BCC felhívása szerint eljött az ideje, hogy a politikusok felhagyjanak kicsinyes civakodásaikkal, és a nemzetgazdasági érdekeket helyezzék előtérbe.
A brit kormány címére egymás után érkeznek a hasonló figyelmeztetések a brit ipari szektor legnagyobb vállalatai részéről is.
A minap a Siemens német ipari konglomerátum 15 ezer alkalmazottat foglalkoztató nagy-britanniai érdekeltségének vezérigazgatója, Jürgen Maier a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: ha a Brexit „jelentős súrlódásokat” okoz a cég által Nagy-Britannia és a kontinens között szállított óriási mennyiségű részegység határforgalmában, és ez komoly költségnövekedéssel jár, ezt a cég „a nagy-britanniai beruházások elleni érvnek” tekintené.
Az Airbus európai repülőgépgyártó konzorcium néhány napja közölte, hogy kérdésessé válna további jelenléte a brit gazdaságban, ha Nagy-Britannia a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételeiről szóló megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból.
Az Airbus 25 nagy-britanniai telephelyétől közvetve vagy közvetlenül 100 ezer brit munkahely függ.
A brit autógyártók és -kereskedők szövetségének (SMMT) minap közzétett féléves beszámolója szerint a tavalyi azonos időszakhoz képest csaknem 50 százalékkal zuhant a brit autóiparban végrehajtott beruházások értéke az idei év első felében, mindenekelőtt a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát övező bizonytalanságok miatt.
(MTI)
