A rugalmas munkavégzés növeli a dolgozók elégedettségét, hatékonyabbá teszi a munkavégzést, és a cég költségeit is csökkenti. Hol lehet a baj? A munka világának legújabb trendjeit feltérképező HR Festen erről is szó esik majd.
Sokan számára ismerős lehet az a helyzet, amikor egy családi ebéd közben az asztal alól válaszolunk munkahelyi emailekre, két sör között jóváhagyunk egy ajánlatot, elalvás előtt pedig az üzeneteink olvasásával zárjuk a napot. Ha nem halkítjuk le a telefonunkon az értesítéseket, akkor a reggel is pittyegéssel indulhat, de futás közben vagy épp a buszon már végképp nem találunk kifogást arra, hogy miért ne nyissuk meg a sürgős leveleinket. Ugyan a munkahelyek egyre növekvő aránya már nem várja el, hogy 9-től 5-ig egy irodában üljünk, cserébe viszont a munka mindenhova velünk jön, és mindig aktuális.
A fix munkaidő vs. mobil munkavégzés vita mindkét oldalán jócskán akadnak érvek, azonban a gazdasági racionalitás egyértelműen az utóbbi felé kezdi billenteni a mérleget: egybehangzó becslések szerint 2020-ra a munkahelyek 70 százaléka lehetővé fogja tenni munkavállalói számára, hogy legalább a munkaidejük egy részében általuk megválasztott helyen dolgozhassanak. Ezzel egybecseng az AON Magyarország globális munkavállalói élmény kutatása, amelyben közel 22 millió munkavállalót képviselő 1500 HR vezető vett részt 46 országból. Az eredmények azt mutatják, hogy a következő évek kihívásai között a digitalizáció, a virtuális működés, a rugalmas foglalkoztatási és munkaszervezési formák fognak szerepelni.
A rugalmas foglalkoztatás előnyös a munkáltatónak, mivel spórolhat a bútorok beszerzésén, egyes irodáit meg is szüntetheti, míg a munkavállaló a számára legalkalmasabb helyen és időben végezheti el a feladatait, öltözködési szabályok, konyhai fecsegés, illetve felesleges meetingek nélkül. Szintén a mobil munkavégzés mellett szól, hogy egy kutatás eredményei szerint az így dolgozók többet és jobban dolgoznak, ritkábban betegednek meg, és elégedettebbek a munkájukkal. Azonban a rugalmas munkaidő nyilvánvaló veszélyekkel is jár. Egy tanulmány szerint a gyakran változó munkaidő komoly egészségügyi kockázatokat hordoz: a hosszútávú éjszakai munka akár rákot is okozhat, de ha a munkavállaló egyszerűen rosszul osztja be az idejét, és a reggeli emaileket éjszaka írja meg, azzal ugyanúgy árthat az egészségének.
Könnyen belátható, hogy a soha véget nem érő munkanapok és az okostelefonok állandó jelenléte mellett egyre nehezebb egyensúlyt tartani a munka és a magánélet között. Van még értelme „munkaidőről” és „szabadidőről” beszélni akkor, amikor egy irodai alkalmazott naponta 121 emailt kap, és az értesítések éjjel sem alszanak? Többek között ilyen témákról is szó esik majd a munka világának legfrissebb trendjeit áttekintő idei HR Festen, ahol 60 hazai és nemzetközi előadó, az ország 800 meghatározó HR-ese és üzleti döntéshozója részvételével 17 órányi előadáson és workshopokon vehetünk részt.
Hogy állunk itthon a rugalmassággal?
Globális népszerűsége ellenére a rugalmas munkaidő Magyarországon egyelőre nem igazán elterjedt: a Randstad felmérése szerint hazánkban tízből három, míg nemzetközi szinten tízből négy munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben. Habár a magyar munkavállalók több mint fele ragaszkodik az irodai munkavégzéshez, a közös, de mégis kötetlen munkára lehetőséget adó coworking irodák a pár évvel ezelőtti budapesti robbanás után a vidéki városokban is egyre népszerűbbek. A Forbes cikke szerint jelenleg tíz vidéki városban összesen tizenhét közösségi iroda működik, így például Szegeden, Debrecenben és Győrben is pörgethetik a GDP-t a digitális nomádok, amikor épp nem egy pálmafa tövében ülve dolgoznak, például Balin. De ha valaki a megyeszékhelyek nyüzsgését is soknak érzi az elmélyüléshez, akkor a 3 ezer fő alatti Lovasberényben is talál magának közösségi irodát.
