Az online élelmiszer-kereskedelem a magyar kereskedelem legdinamikusabb területe, 2017-ben 22,5 százalékkal növekedett, és hasonló bővülés várható az elkövetkező időkben is. Egy átlagos online bevásárlás értéke duplája a boltiénak – derült ki a Budapesten megrendezett Agóra szakmai konferencián, ahol közösségi média és az internet kereskedelemre gyakorolt hatásáról beszéltek az ágazat szakemberei.
A hagyományosan erős agráriumunkat csak a feldolgozottsági szint növelésével tarthatjuk versenyben – jelentette ki Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeltért felelős államtitkára az Agóra konferencia megnyitójában. A szükséges technológia beruházások elindulását és a termelékenység növelését mutatja, hogy az egy foglalkozottra jutó árbevétel 20 százalékkal nőtt az elmúlt öt esztendőben. Évről évre növekszik a feldolgozottság mértéke is. Ezek biztató jelek ugyan, de még csak a jó irányú folyamat kezdetei – hangsúlyozta Zsigó Róbert. Ezt a folyamatot segíti a kormány, amit jól jellemez az, hogy 2014 óta 230 milliárd forintos beruházási támogatást kapott az élelmiszeripar állami és uniós forrásból.
Magyarországon 3 millióan vásároltak már online, és közülük egymillióan vettek élelmiszert is az interneten keresztül, és az egyharmaduk visszatérő online élelmiszer-vásárlónak számít már – mondta a Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója a témával foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen. Horti Zoltán, a Tesco online üzletágvezetője szerint jelenleg az internetes élelmiszer-vásárlók közül a legtöbben kismamák, gyerekes anyák, akik időt akarnak megspórolni ezzel a módszerrel. Bogár Péter, az Online Príma Hungary marketing vezetője ehhez hozzátette, hogy vevőkörükben már sok az ötven felüli, illetve nyugdíjas vásárló is.
Szomolányi Márk, az Auchan Retail Magyarország internetes kereskedelemért felelős vezetője szerint kezd kialakulni Magyarországon a többcsatornás vásárló, aki a boltokban és az interneten keresztül egyaránt vásárol élelmiszert. A szakember egyetértettek abban, hogy a növekedés gátja az erőforráshiány, problémát jelent a kiszállítással foglalkozók megtalálása és megtartása, mert ők kulcsszerepet töltenek be a vásárlók bizalmának tartós elnyerésében, ugyanis az online élelmiszer-vásárlók a legkritikusabb fogyasztók.
Az elkövetkező évek egyik fő kérdése az, hogy földrajzilag mennyire tud növekedni az élelmiszer-kiszállítás, elér-e a kisebb településekig, falvakig is. Az igény megvan rá, hiszen az általános internetes vásárlásoknak csak a 27 százaléka kötődik Budapesthez, azonban a kiszállítás még megoldatlan, és valószínűleg speciális módszereket kell keresnie erre az online élelmiszer-kereskedőknek.
Továbbra is az ár a döntő szempont a napi cikkek kereskedelmében, és az akciók jelentik a legerősebb marketingeszközt – derült ki az Agóra másik szakmai kerekasztalán, ahol a résztvevők arról beszélgettek, van-e új a Nap alatt az FMCG marketingben. Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a nagyobb vásárlói döntéseket túlnyomórészt a háziasszonyok, önálló háztartást vezetők hozzák meg, az Y és Z generáció saját maga még keveset költ, és ezt figyelembe kell venni a marketingeszközök kiválasztásakor. Ez a helyzet akkor változik, ha ennek a generációnak a tagjai elkezdenek önálló háztartást vezetni.
Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója ehhez hozzátette, hogy a fiatalok hatással vannak a szüleik vásárlási döntéseire, de az ő megnyerésük hosszú távon kamatozhat az FMCG szektor cégeinél. Úgy látja, hogy ugyan minden új digitális marketingeszközt érdemes kipróbálni, de látni kell, hogy ezeknek a költsége már most jelentkezik, viszont a hatása egyelőre elenyésző. Vannak azonban olyan hagyományos reklámeszközök, amelyekkel a fiatalokat is el lehet érni. Szerinte ezt mutatja, hogy az FMCG cikkeknél például a Glamour- vagy Joy-kuponos napokból magyar Black Friday vált, kiugró hatásuk lett a forgalomban. Hovanyecz Norbert, a Supershop ügyvezetője szerint az ár és az akciók mellett fontos marketingeszközzé vált a jutalmazás, amivel vásárlásra lehet ösztönözni a fogyasztókat, és törzsvásárlókká lehet tenni őket. Szerinte nem lehet csak árakciókra építeni, mert ha folyton az árat erodálják, akkor nem marad forrás az innovációra.
A napi cikkek forgalmának mennyisége egy határ után már nehezen bővíthető, de a vásárlási érték növelésének lehetőségei látszanak a hazai piacon. Heiszler Gabriella szerint a vásárlók hajlandók többet költeni egy-egy termékfajtára, keresik az újdonságokat, a magasabb minőséget. Ennek az igénynek a kielégítéséhez termékinnovációra, széles választékra van szükség. A forgalomnövelés eszköze lehet az exkluzív termékek forgalmazása is. Katona Péter, az Univer Product értékesítési igazgatója szerint a minőségi termékek iránti igény segíti az olyan cégeket, amelyeknek erős márkatermékeik vannak, de nekik is folyamatos innovációra van szükségük, hogy élni tudjanak ezzel a lehetőséggel.
Flórián László úgy látja, hogy például egyre több vásárló hajlandó többet fizetni az egészségesebb élelmiszerekért, az öko mosó- és tisztítószerekért, a natúr kozmetikumokért. Tóth Ágnes, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője szerint a fogyasztói döntésekben egyre fontosabb szerepet kap a vásárlási élmény és a jó kiszolgálás is.
A kutatások azt mutatják, hogy a hazai fogyasztók egyre inkább keresik a megbízható és magyar eredetű élelmiszereket – mondta a vásárlók körében legismertebb eredettanúsító jelölést, a Magyar Termék védjegyet működtető nonprofit kft. ügyvezetője, Benedek Eszter. A Magyar Termék védjegyek ma már mintegy 170 cég csaknem 4000 árucikkén segítik a fogyasztókat abban, hogy biztosan hazai terméket választhassanak.
Az Agóra konferencia résztvevői megkóstolhatták ezek közül a Kométa glutén, tejfehérje, laktóz, glutamát ízfokozó és szója hozzáadása nélkül előállított termékeit. Legújabb fejlesztésként a kék matricával jelölt termékeik 25 százalékkal csökkentett sótartalommal készülnek.
