Az elmúlt év során a technológiai szektor újabb és újabb meglepetésekkel halmozott el minket. A kiterjesztett és a virtuális valóság terén végbemenő innovációk megváltoztatták a hírekhez és a hírek készítéséhez való hozzáállásunkat. Egyre nagyobb az érdeklődés a folyamatosan fejlődő mesterséges intelligencia, a blokklánc- és a chatbot-technológiák iránt is.
A mesterséges intelligencia (MI) „intelligens” algoritmusokat jelent, amelyek komplex feladatok ellátására képesek. A „legintelligensebb” MI-technológiák képesek tanulni saját tapasztalataikból, így az idő elteltével egyre jobb és kifinomultabb teljesítményt nyújtanak. Robert Safian, a Fast Company szerkesztője szerint az MI világszerte nemcsak az üzleti szolgáltatásokra lesz kihatással, hanem az emberek mindennapi életére is. A Reuters Institute hírszolgáltatókkal foglalkozó Digital Leaders című felmérése szerint a hírszektor 35 százaléka már most is alkalmaz valamilyen típusú mesterséges intelligenciát, amelyet a hírszolgáltatás több területén is használnak, a hirdetésektől a salesen és a marketingen át a fogyasztóakvizícióig és a szerkesztőségekig.
Szelektált cikkek
A mesterséges intelligenciát felhasználják terjesztési eszközként is, ez esetben a felhasználóknak felkínált cikkeket algoritmusok szelektálják. A The Times és a The Sunday Times egy olyan eszközön dolgozik, amely felismeri az egyéni olvasók preferenciáit és szokásait, ezek alapján pedig a nekik megfelelő időben és formátumban szolgáltatja a tartalmat. A The Washington Post tavaly bemutatott Heliograf nevű eszköze részletes, értelmező cikkek generálását teszi lehetővé azáltal, hogy szerkesztők által létrehozott sablonok segítségével állít össze cikkeket.
A brit Association Press pedig az Urbs Media segítségével havonta 30 ezer helyi hírt tervez előállítani egy Radar (Reporters and Data and Robots, azaz riporterek, adatok és robotok) nevű projekt keretein belül. A hírügynökség 2014 óta használ algoritmusokat bevételi jelentések automatikus létrehozására. „A becslések szerint ez mintegy 20 százalékkal csökkentette az újságírók terhelését” – állítja jelentésében Francesco Marconi, aki korábban az Associated Press stratégiai vezetője és MI-vezetője volt, jelenleg kutatási és fejlesztői vezető a The Wall Street Journalnál. „A médiaszervezetek már most látják az eredményeket: többek között több és nagyobb diverzitású tartalmat lehet előállítani, ráadául gyorsabban és pontosabban” – tette hozzá Marconi.
Ez már csak azért is fontos, mert az újságíróknak minden egyes nap nagy menynyiségű információval és adattal kell foglalkozniuk. Marconi szerint a mesterséges intelligencia „lehetővé teszi a rendelkezésre álló adatok analizálását, azaz hogy az újságírók trendeket azonosítsanak, egyszerre több forrásból tájékozódjanak, valamint olyan dolgokat is észrevegyenek, amit egyébként nem látnának; hogy adatot és beszédet írott szöveggé konvertáljanak, írott szöveget pedig audióvá és videóvá; hogy jobb rálátásuk legyen a véleményekre és a hozzáállásokra; illetve hogy képekben egyes tárgyakat, arcokat, szöveget vagy színeket keressenek.”
Az idén a Reuters bejelentette, hogy egy Lynx Insights nevű, belsőleg használt eszközön dolgozik, amely a cég újságíróit segíti „trendek, anomáliák, kulcsfontosságú tényezők azonosításával, amelyek alapján javaslatokat ad új témák kutatásához” – írja a hírügynökség weboldalán Reginald Chua ügyvezető igazgató. – „Hiszünk abban, hogy a szerkesztőségi automatizáció jövője nem az, hogy gépekkel íratunk cikkeket, hanem hogy a gépeket adatbányászatra és -elemzésre használjuk, így segítve az újságírók munkáját.”
Blokklánc technológia
A blokklánc egy decentralizált, digitális „főkönyv”, amely kriptovalutával végzett tranzakciókat tartalmaz. A blokklánc lehetővé teszi az ilyen tranzakciók hitelesítését egy központi szervezet, például egy bank közbeiktatása nélkül, azaz megváltoztathatatlan és szinte tökéletesen befolyásolhatatlan. Ehhez a világszerte alkalmazható technológiához több millió számítógépnek van hozzáférése, így alapvetően nyilvános.
„A blokklánc-technológia biztonságos és hiteles láncok létrehozására alkalmas, ily módon megoldást kínál az olyan problémákra, amelyekkel az újságírás – mint egy egyre inkább a független technológiák felé forduló, szegmentált szektor – jelenleg szembenéz” – mondja Emily Bell, a Tow Center for Digital Journalism vezetője.
A blokkláncok használata két vagy három téren lehet hatással a hírmédiaszektorra: egyrészt befolyásolhatja a tartalom elosztását azzal, hogy biztonságos és decentralizált módon kapcsolja össze a tartalom felhasználóit annak előállítóival, másrészt befolyásolhatja a tartalom monetizációját, valamint új bevételi forrásokat teremthet, harmadrészt, mivel a blokkláncot szinte lehetetlen megváltoztatni, ez megakadályozza az archívumok törlését vagy a külső cenzúrát. Az új bevételi források teremtése terén a blokklánc olyan mikrofizetési megoldást kínálhat, amely megoldja a szektor jelenlegi gazdasági problémáit. Jó példa erre a Civil, amely peer-topeer tranzakciókat tesz lehetővé. Ez nem más, mint egy blokkláncon alapuló újságírói piactér, amelybe az Ethereum fejlesztője, a ConcenSys ötmillió dolláros befektetéssel szállt be. „A Civil arra használja a blokkláncot, hogy egy decentralizált piacteret építsen ki, amelyben újságírók és olvasók közösen finanszírozhatják olyan témák feltárását, amelyek érdeklik őket” – mondja Ricardo Bilton, a Nieman Lab munkatársa. A Civil egyik alapítója, Daniel Sieberg szerint startupjának a célja a szerkesztőségek és az olvasók közötti közvetlen kapcsolat megteremtése. „Úgy gondoljuk, hogy a blokklánc-technológia egyes aspektusai megváltoztathatják a kapcsolatot az újságírók és a közönségük között, olyan szintű bizalmat és átláthatóságot eredményezve, amelyre még nem volt példa” – fűzte hozzá.
Chatbotok
A chatbotok lehetővé teszik, hogy a felhasználók híreket keressenek, az időjárásról érdeklődjenek vagy akár virágokat vásároljanak. Margot, a Lidl chatbotja borokat javasol felhasználóinak, míg Hazel, a HGTV chatbotja divatos lakásdekorációs ötletekkel szolgál. Vannak chatbotok, amelyekkel kifizethetjük a parkolójegyünket vagy vacsoraötleteket küldhetünk a párunknak, sőt van, amelyik még a barátainkkal is beszél helyettünk. A Reply nevű pedig úgy próbálja megkönnyíteni internetes társasági életünket, hogy elolvassa a nekünk szóló közösségimédia-üzeneteket, és chatelési szokásaink alapján automatikus válaszokat javasol.
Az eMarketer szerint 2019-ben a világ népességének egynegyede használ majd valamiféle üzenetküldő alkalmazást, például WeChat, WhatsApp, Messenger, Kik, Telegram vagy Line. Jelenleg legalább 2,5 milliárd embernek van minimum egy üzenetküldő alkalmazása, a legnépszerűbb közülük a Facebook Messenger és a WhatsApp. A Gartner Research azt jósolja, hogy 2020-ra egy vásárló egy szolgáltatással kapcsolatos kérdéseinek 85 százalékára kaphat majd választ anélkül, hogy emberi ügyintézővel kellene beszélnie. Az elmúlt évben világszerte több médiacég kísérletezett chatbotokkal, többek közt a The Washington Post, a The Guardian és a The Texas Tribune. Ausztráliában a nemzeti médiaszolgáltató vállalat (Australian Broadcasting Corporation) 2016-ban indította el Facebook Messenger chatbotját, amelyet a Chatfuellel közösen fejlesztettek ki. A bot mindennap híreket és riasztásokat küld felhasználóinak. Az első hónapban több mint 70 ezren regisztráltak a szolgáltatásra. „A legjobb visszajelzéseket olyan emberektől kaptuk, akik nemcsak jópofának vagy ügyesnek találták a szolgáltatást, hanem hasznosnak is” – mondta a Backstorynak Lincoln Archer, az ABC mobilrészlegének helyettes szerkesztője. – „Azt mondták, időt takarítottak meg velünk, gyorsabban jutottak hírekhez, és beszédtémát is szolgáltattunk nekik.”
A chatbotokat a 2017-es amerikai elnökválasztáson is jelentős mértékben használták. Tavaly márciusban a The Texas Tribune a GroundSource munkatársával, Andrew Haegdzsel közösen kifejlesztett egy Paige nevű chatbotot, amely hírekkel szolgált az olvasóinak a texasi jogalkotási ciklusról, valamint megpróbált új felhasználókat is megszólítani. A Paige célja az, hogy a texasiak könnyebben követhessék a politikai fejleményeket az államban, de ettől még több, mint egy egyszerű mobilos hírszolgáltató, hiszen a chatbot alkotóinak célja az új közönség megszólítása, valamint a meglévők véleményének megismerése volt.
Baross Gábor
Az összeállítás teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.
