A Magyar Telekom Nyrt. idén áprilisban a helyhez kötött műsorterjesztési szolgáltatásait analógról digitális technológiára váltotta. Az előfizetők e témájú tájékoztatásakor azonban – többek között – nem tartotta be az értesítési időkre vonatkozó szabályokat, és a határozott időre kötött szerződéseket egyoldalúan módosította. Az átállás során elkövetett jogsértések miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) december 10-én 51,5 millió forintra bírságolta a szolgáltatót és annak vezérigazgatóját.
A szolgáltató a még 2013-ban megkezdett hálózatfejlesztéseinek utolsó fázisában, 2018. április 10-ével vezette ki a helyhez kötött műsorterjesztés szolgáltatásai közül az analóg műsorterjesztést, helyette digitális technológiát, bizonyos helyeken pedig a digitális kábeltelevízió szolgáltatás helyett IPTV szolgáltatást vezetett be. A technológiaváltás összesen 14 194 előfizetőt érintett, akiket a szolgáltató jogszerűtlen módon tájékoztatott, még ha egyébként a technológiai korszerűsítés a minőségi televíziózás élményének növeléséhez is vezetett. Az NMHH még 2018. március 12-én – a technológiai átállás előtt – hatósági ellenőrzést indított azért, hogy megvizsgálja, a Telekom az új szolgáltatások bevezetésekor betartja-e a vonatkozó jogszabályi kötelezettségeit, majd – mivel az ellenőrzés valószínűsíthető jogsértéseket tárt fel – 2018. június 14-én megindította hatósági felügyeleti eljárását.
A jogsértések típusai
Az átállás során a Telekom 8698 előfizetőnek küldött ki szerződésfelmondó levelet rögzített felmondási idővel. Erre a vonatkozó jogszabályok lehetőséget biztosítanak a szolgáltatónak, de a felmondásra minimum hatvannapos határidőt kellett volna biztosítania, ami a vizsgálat szerint az előfizetők nagy részénél nem teljesült. Vagyis a szolgáltató számos előfizetőnek nem adott lehetőséget arra, hogy ha a továbbiakban nem kívánnak élni az általa felajánlott lehetőségekkel, akkor megfelelő időn belül új szolgáltatást találhassanak, és így ne maradjanak szolgáltatás nélkül.
A hatóság az eljárás során ugyancsak feltárta, hogy a szolgáltató azoknál az előfizetőknél, akiknél azt a körülmények lehetővé tették, az analóg kábeltelevízió szolgáltatás helyett digitális kábeltelevízió szolgáltatásra váltott, ez a technológiaváltás pedig előfizetői szerződések módosításával járt, összesen 5496 esetben. A szolgáltató ugyanakkor sem az ezekben az esetekben megkövetelt harmincnapos értesítési határidőt, sem pedig az értesítés kötelező tartalmi elemeire vonatkozó jogszabályi előírásokat nem tartotta be: mint például a tájékoztatás az általános szerződési feltételek módosított rendelkezéseiről és elérhetőségéről, vagy az egyoldalú szerződésmódosítás esetén az előfizetőt megillető jogokról. A csomagba foglalt szolgáltatásoknál és a hűségidős szerződéseknél a kábeltelevízió szolgáltatás felmondása a megmaradó szolgáltatások alapvető szerződéses feltételeit és díjait is érintette az előfizetők kedvezményeinek csökkenésével, ami tehát díjemelést eredményezett. Határozott idejű előfizetői szerződést a törvény szerint a szolgáltató csak akkor módosíthatna egyoldalúan, ha a módosításra jogszabályváltozás vagy hatósági döntés kötelezi, esetleg az előfizető számára előnyös lenne. A hatóság azonban megállapította, hogy a módosítások e kivételek egyikéhez sem tartoztak, vagyis a Telekom jogsértően módosította az érintett előfizetői szerződéseket.
A hatóság a feltárt jogsértések alapján felszólította a Telekomot a jogkövető magatartásra, és a céget 50 millió forintos, vezérigazgatóját pedig másfél millió forintos bírsággal sújtotta. Az elsőfokú döntéssel szemben a szolgáltató jogorvoslattal élhet.
A hatósági döntés szempontjai
Az NMHH a jogsértések piacra gyakorolt hatását különösen jelentősnek ítélte, mivel a szolgáltató a magyar elektronikus hírközlési piac egyik legnagyobb résztvevője, így magatartása, az általa elkövetett jogsértések a közvetlenül érintett előfizetői körön túlmutatnak, a versenytársak gyakorlatát is befolyásolják. A bírság kiszabása során a hatóság figyelembe vette azt is, hogy a technológiai átállás egy előre ütemezett terv szerinti, hosszú idő alatt végrehajtott folyamat utolsó fázisa volt, amelynek semmilyen külső kényszerítő oka nem volt, így a szolgáltatónak lehetősége lett volna időben felkészülni a jogszerű végrehajtásra, a fogyasztók jogainak tiszteletben tartására. A Telekom az eljárás során ugyanakkor együttműködő volt a hatósággal, a kért adatokat, információkat az NMHH rendelkezésére bocsátotta.
