Magyarországon egyre inkább a prémium minőségű és kézműves csokoládékat részesítik előnyben, feljövőben vannak az étcsokoládék, ízvilágban pedig a sós karamella az új trend, megfosztva trónjától a csilis csokit. A Marketing&Media magazin összeállításából kiderül az is, hogy mennyire kísérletezőkedvűek a magyarok, ha csokoládéról van szó.
A Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) felmérése alapján a magyarok nem nevezhetők édesszájúaknak. Európában az egy főre eső csokoládéfogyasztás évi 7 kg, a svájciak és a németek 10-11 kg csokit esznek évente, míg idehaza az évi csokoládéfogyasztás 3,3 kg körül van. A szövetség hosszú évek munkájának és tudatos kommunikációjának köszönhetően a bevonómasszából készült csokik eltűntek a kereskedelemből.
„A valódi csokoládéból készült figurák értékbeni részesedése 2006-ban még alig haladta meg az 50 százalékot, ma viszont már 93 százalékos részesedéssel büszkélkedhetnek például a szezonális figurák esetében. Eljutottunk oda, hogy ma már meg sem kell kérdeznie a vásárlónak, hogy valódi csokoládéból készült-e a polcsorokon található termék” – nyilatkozta Sánta Sándor, a MÉSZ elnöke.
Kutatásokból kiderült, hogy bár a magyar fogyasztók nagyon szeretik az innovációkat és az újdonságokat, mégis a régi, megszokott termékeket vásárolják. Ez a kicsit ellentmondásos tendencia a csokoládé- és édességpiac nagy részére jellemző. Az utóbbi években egyre kedveltebb az étcsoki, ami a táblás és a desszertcsokoládé, illetve a szaloncukor forgalmánál is észrevehető. Emellett a karamelles ízeket is egyre inkább keresik a vásárlók minden termékkategóriában.
A Spar eladási számai is alátámasztják ezeket az adatokat. Maczelka Márk kommunikációs vezető szerint: „Lassan, de biztosan nő az étcsokoládé részaránya, míg a fehér csokoládé forgalma nagyon elenyésző, emellett a táblás csokik kiugróan nagyot fejlődtek az elmúlt időszakban.” A kommunikációs igazgató úgy véli, a vásárlók egyre inkább nyitnak a minőség felé. „Éves szinten több mint 20 milliárd forint a csokoládéból származó árbevételünk, ezért hisszük, hogy megéri külön is odafi gyelni erre a területre” – tette hozzá.
A Tesco csokikínálatában szereplő 20–650 grammos termékekből kb. 38 millió darabot értékesít az áruházlánc. Az értékesítés egész évben jelentős, de az ünnepekkor kétszeres forgalomnövekedés várható. Hevesi Nóra kommunikációs igazgató elmondta, ők is azt tapasztalják, hogy az étcsokoládé egyre keresettebb, míg a fehér csokoládénál visszaesés látható. „Az ízkombinációkat tekintve megfigyelhető, hogy a gyártók igazodnak a trendekhez, amiket a vásárlóink óvatos érdeklődéssel fogadnak. Tapasztalataink szerint kevésbé kísérletezők az újdonságokkal, inkább az édesebb ízeket kedvelik, a savanykásabbakat jellemzően kerülik. A legnépszerűbb fajta a táblás csoki, ebből fogy a legtöbb” – fűzte hozzá.
Csokoládészezon
„A Magyar Édességgyártók Szövetsége megbízásából készült kutatás szerint a hazai fogyasztók 86 százaléka tervez szaloncukrot vásárolni” – nyilatkozta Sánta Sándor. Az ízek közötti versenyben a megkérdőjelezhetetlen elsőség a zselés szaloncukoré, amelyet a vásárlók közel kétharmada választott a kedvenc ízének. Dobogós lett a kókusz és karamella, de sokan szeretik a drágább, például a marcipános és a mogyorókrémes változatot is. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan a legkevésbé népszerűek közé csúszott a valamikor szinte egyeduralkodó fondant (cukortöltelékes) konzumszaloncukor, a szaloncukrok őse. Közben egyre nagyobb teret nyernek a minőségi csokoládéval és töltelékkel készített, magasabb kategóriájú termékek. Maczelka Márk is megerősítette, hogy a Spar áruházláncban a zselés szaloncukor az örök kedvenc, a keresett márkák pedig a Milka, a Stühmer és a Bonbonetti.
A Tesco áruházakban már merészebb ízeket is kipróbálnak a vásárlók. „A hagyományos zselés és marcipános ízek mellett a nyitottabbak kipróbálják az epres, a kókuszos, a robbanócukros, a málnás, a mézes-narancsos, a tojáslikőrös és a szilvás-diós ízesítésű szaloncukrokat is” – mondta Hevesi Nóra, aki hozzátette azt is, hogy az ünnepekre az idén is rengeteg szezonális termékkel készülnek: csak csokimikulásból 60-féle termék van a kínálatban.
Hódít a kézművesség
„A komoly háttérrel rendelkező nagyvállalatok térnyerése ellenére növekszik a manufaktúrás édesipari vállalkozások száma, ami abszolút pozitív tendencia” – mutatott rá Sánta Sándor, a MÉSZ elnöke. Szamos László cukrászmester, a Szamos második generációs képviselője szerint a kézművesség nagyon fontos fogalom: „Azt jelenti, hogy az ember a gondolatát átülteti a kezébe, és azt valósítja meg, vagyis a tudása szerinti legszebbet és legjobbat alkotja. A gépi munkában nincs érzelem, ott programok vannak.” Habár a Szamos nagy cégnek számít, még mindig jelentős emberi munkát alkalmaz a készítésben. Az egyre bővülő édességipari szortiment mellett a Szamosnak sikerült ismert névvé, védjeggyé válnia, és megőriznie vezető pozícióját. Ehhez elengedhetetlen a megújulás, alkalmazkodni kell a piachoz, a kereslethez és meg kell felelni az új ízléseknek, trendeknek, viszont fontos, hogy a vállalkozás értéktartó legyen.
Izgalmas íztrendek
Csomor Tamás, a Bonbonier társtulajdonosa elmondta, hogy az egyes ízkombinációknak is megvan a maguk szezonalitása, és minden idényben megvannak a közkedvelt változatok. „Az utóbbi két évben a sós karamella a reneszánszát éli, 4-5 évvel ezelőtt pedig a csilis csokoládé volt a menő a piacon. Tavasszal a gyümölcsös, könnyedebb ízek kerülnek előtérbe, majd nyáron a fagylalt, ősszel, a hűvös idő beköszöntével inkább a klasszikusabb, cukrosabb, nehezebb ízek felé fordulnak a fogyasztók, ilyenkor a tömény étcsokik dominálnak” – tette hozzá a Bonbonier társtulajdonosa. A törzsvásárlók után érdeklődve érdekes tényekre derült fény: a csokigyártók tapasztalatai alapján a férfi ak sokkal többet tudnak a csokoládékról és az ízekről, valamint többet is vásárolnak, mint a nők.
Szilágyi Katalin
Az összeállítás teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.
