A Mérték Médiaelemző Műhely az RTL Magyarország felkérésére a kampányidőszak kezdetétől elemezte az RTL Híradó adásait, emellett – összehasonlításképpen – két másik országos csatorna: a TV2 és a közszolgálati Duna TV esti hírműsorait.
A kutatás három nagy televíziós csatorna – a Duna, a TV2 és az RTL Klub – 18 órakor kezdődő hírműsorában vizsgálta azokat a híreket, amelyek direkt vagy indirekt módon az EP választáshoz kapcsolódtak. Az elemzés önálló hírnek tekintett minden, a híradóban megjelenő tartalmi egységet, amelyet a műsorvezető szöveggel felvezetett, alatta pedig jól láthatóan megjelent a hír tartalma.
A kutatás emellett azt is vizsgálta, hogy kik, mennyi ideig szerepeltek a híradókban, hogyan reprezentálták a híradók a versengő pártokat, politikusokat, kinek nyújtottak inkább és kinek kevésbé lehetőséget arra, hogy megismertessék a nézőkkel politikai elképzeléseiket, terveiket.
A választáshoz kapcsolható legtöbb hírt a Duna TV sugározta, de itt volt a legmagasabb a választáshoz kevésbé kapcsolható belpolitikai hír is. A gyakoriságból következően a vizsgált hírek időtartama is (több mint 800 perc, hírenként átlagosan közel két perc) a Duna TV-n volt a legmagasabb, a második helyen az RTL Híradó áll (615 perc, hírenként átlagosan szintén közel két perc), a harmadik helyen szerepel a TV2 (463 perc, hírenként átlagosan szintén közel két perc).
Az adatokból az is kiderült, hogy a vizsgálatba bevont csatornák ugyan eltérő intenzitással foglalkoztak a közéleti hírekkel, de hírszerkesztési gyakorlatuk – legalábbis az egyes hírek átlagos időtartamát vizsgálva – lényegében azonos volt.
Ami az egyes politikusok szereplését illeti: a vizsgálat időszakában a három csatorna híradóiban összesen 373 szereplő jelent meg. A legtöbbet szereplő politikus Orbán Viktor volt mindhárom csatornán, összesen 180 hírben (az összes hír 17%-ában). Az ellenzéki politikusok közül a leggyakrabban Dobrev Klára, a DK listavezetője szerepelt a hírműsorokban, összesen 48 alkalommal (az összes hír 5%-ában).
A kutatás arra is választ keresett, hogy a hírműsorok egy adott témát hogyan dolgoztak fel. Az eredmények alapján leginkább az RTL Híradó törekedett arra, hogy az éppen terítéken lévő hír, esemény kapcsán többoldalú legyen.
Azoknál a híreknél, ahol relevánsan felmerülhetett versengő nézetek bemutatása (ez a vizsgált hírek 57 százaléka), az RTL Híradó nagyrészt élt ezzel a lehetőséggel, míg a Duna TV, illetve a TV2 kevésbé törekedett a kiegyensúlyozottságra.
A politikai hírek szereplőinek vizsgálata során a kutatás külön kezelte az intézményi szereplőket (kormány, pártok, civil szervezetek, stb.) és külön a természetes személy szereplőket (kormánytagok, pártvezetők, szakértők, stb.). A kutatás adataiból az látszik, hogy jelentős átfedés állt fenn a kormánykoalíció és a kormány kampányüzenetei között.
A kormány kiterjedt tájékoztató kampánya többnyire megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampánytevékenységétől, ami utóbbinak egyértelmű versenyelőnyt jelentett a többi szereplővel szemben.
Az elemzésből az is kiderül: a kormányt és a kormánypártokat együtt kezelve valamennyi csatorna esetében nagyobb teret biztosítottak a kormánykoalíciónak, mint a kormánykoalíción kívüli pártoknak. A Duna TV 52%-os, az RTL Klub 53%-os eredményét meghaladja a TV2 78%-os aránya.
A szereplőkre fordított idő tekintetében is hasonló megállapításokkal zárult a kutatás. A kormány és a kormánykoalíció nagyobb arányban kapott lehetőséget tevékenysége, véleménye megismertetésére (67%), mint a versenyben induló többi párt. A TV2 esetében a kormányoldal bemutatása volt hangsúlyosabb: az erre fordított időtartam mindössze 13%-ában szerepelt nem a kormánykoalícióhoz tartozó párt.
A Duna Tv híradóiban megjelenő magyar természetes személy szereplők (politikusok, hivatalnokok, szakértők, stb.) 50%-a kormányoldali és 50% nem kormányoldali szereplő volt. A TV2 esetében ez arány 78%-22%, míg az RTL esetében 52%-48% volt. A szereplésükre fordított időtartam azonban a kiegyensúlyozottnak tűnő Duna TV esetében valamelyest megborult, akárcsak a TV2 esetében. A három vizsgált szereplő közül a kutatás eredménye azt mutatja, hogy az RTL Híradó biztosított hasonló mennyiségű időtartamot mindkét oldal szereplőinek.
Az élőbeszéd – mint a megszólaló szempontjából legfontosabb lehetőség – arányait vizsgálva az látszik, hogy a Duna TV lényegében a teljes szereplés időtartamához hasonló arányú megszólalási időt biztosított a két oldalnak, az RTL Híradó kiegyensúlyozottá vált, míg a TV2-nél az az EP kampány során hírműsoraikban 12-szor annyi időt kaptak megszólalásra a kormányoldal szereplői, mint a nem kormányoldalhoz tartozók együttesen.
Szintén vizsgálta a kutatás, hogy a hírek szereplői milyen lehetőséget kaptak véleményük, nézeteik, ígéreteik bemutatására nemcsak mennyiségi értelemben, hanem minőségi megközelítésben is. Pozitív megjelenésnek számított minden olyan szereplés, ahol a szereplő megjeleníthette – elmondhatta vagy a műsorvezető elmondta – programját, álláspontját.
Negatív megjelenítésnek számított az a szerkesztési mód, ahol bár szó volt valakiről, valamelyik intézményről, de bemutatása nézeteinek, álláspontjának kritikáját jelentette. Emellett vizsgálati tényezőnek számított az is, ahol a hírben az álláspont megjelenítése mellett, annak kritikája is teret kapott (ez az úgynevezett „is-is” kategória).
A kormányoldal esetében intézményi szereplőnél negatív bemutatás gyakorlatilag nem volt. A csatornák között csak abban mutatkozott különbség, hogy míg a Duna Tv és a TV2 őket kizárólag pozitívan mutatta be, az RTL Híradó szerkesztési gyakorlatában komoly teret kapott (55%) az „is-is” bemutatási mód.
A nem a kormányoldalhoz tartozó intézményi szereplők esetében a TV2-n kétharmados arányba (65%) kerültek azok a hírek, amelyben negatív volt a bemutatási mód, 27% volt az is-is és 9%-ban adtak a kormányoldalhoz nem tartozónak arra lehetőséget, hogy közvetlenül megjelenő kritika nélkül mondhassa el nézeteit.
