Júliusban és augusztusban, a fesztiválszezon alatt tetőzik az energia- és sportitalok fogyasztása. 2018. június és 2019. május között közel 32 milliárd forintért vásároltunk a kategóriából, ami 15 százalékos értékbeli növekedést jelent az előző évi azonos időszakhoz képest. Ez közel 50 millió liternyi energiaitalt jelent.
Szereti pörgetni magát a magyar: a kiskereskedelmi szcéna értékbeli növekedésének közel kétszeresét hozta 2018. június és 2019. május között: 15 százalékkal bővült a forgalma. Az energiaitalok uralják a terepet: 90 százalék fölött hasítanak ki a kategóriából. A megvásárolt termékek több mint felét a 400 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű üzletekből szerzik be a plusz lendületre vágyó fogyasztók.
A kategória növekedése évek óta töretlen, és jellemzően májusban már kezd felpörögni az eladás, ami aztán július-augusztusban jár csúcsra: ekkor realizálódik az értékbeli és a mennyiségi forgalom közel egyötöde.
A Nielsen kiskereskedelmi indexéből az is kiderül, hogy az értékesített energia- és sportitalok esetében inkább a dobozost választjuk (90+%), és 100-ból 90 darab termék 200-250 ml-es kiszerelésű.
„A nyári időszak kimondottan kedvez az energia- és sportitalok forgalmának” – mondta Hajnal Dóra, a Nielsen vezető tanácsadója. „A magyarok jellemzően »hagyománytisztelőek« a kategória vásárlása során: erőteljesen dominál a cukros, dobozos, extra ízesítéseket nélkülöző, gyártói márkás energiaital.”
Az ötvenmillió liter több mint 60 százaléka extra ízesítés nélküli. Emellett csak az alma ízesítésű serkentő hatású italok rúgnak labdába. Az egyéb különleges ízek, mint például szőlő-tutti frutti, mangó-narancs-tutti frutti értékbeli piaci részesedése elenyésző.
A gyártói márkák dominanciája megkérdőjelezhetetlen: az értékbeli forgalom több mint 90 százalékát viszik.
Területileg leginkább a budapesti régió fogyasztói nyúlnak az energiaitalos doboz után: a teljes értékbeli forgalom közel harmada itt realizálódik; az északkeleti és északnyugati régió viszi a kategória forgalmának egynegyed-egynegyedét.
