Többen üdülnek, és a gyermekek közül is többen jutnak el táborba, mint tavaly – derül ki a Provident saját ügyfélkörében végzett kutatásából. Inkább belföldi úticélt választanak és előre félreteszik a szükséges összeget a vakációzók.
A felmérés arra kereste a választ, hol terveznek nyaralni idén a megkérdezettek, és miként teremtik elő az utazásra szánt összeget.
A kutatásból kiderült, hogy nőtt a rendszeresen nyaralók száma: tavaly a megkérdezettek 60 százaléka jelezte, hogy évente többször, évente vagy párévente eljut nyaralni, míg idén már a kutatásban résztvevők több mint kétharmada (69%) mondhatta ezt el magáról.
A Balaton a Riviéra?
A rendszeresen üdülők több mint fele (51%) idén belföldi úticélt választ kikapcsolódásra. 2016-ban csupán a megkérdezettek 26 százaléka nyaralt itthon, tavaly ez a szám már 46 százalék volt. 2018-hoz képest kevesebben nyilatkozták, hogy idén kimarad a nyaralás. Míg tavaly az általában elutazók 39 százaléka hagyta ki a vakációt, idén csupán a válaszadók 33 százaléka jelezte ezt.
Nyaralás malacperselyből
Amikor arról kérdezték a gyakran üdülőket, hogy a nyaralás költsége mennyiben terheli meg pénztárcájukat, pozitív visszajelzést adtak. 2018-hoz képest a válaszadóknak kisebb arányban jelent gondot a nyaralásra fordított összeg. Korábban 21 százalék adta ezt a választ, míg idén csupán 13 százalék nyilatkozott így. Ezzel párhuzamosan azonban egy másik bíztató tendencia is megfigyelhető: tavalyhoz képest (24%) többen jelezték, hogy a nyaralással járó extra kiadás egyáltalán nem okoz problémát számukra (42%).
A rendszeresen nyaralók több mint fele (52%) pénzügyileg tudatosan készül az utazásra, előre félretesz rá. Többen az idei kikapcsolódást SZÉP kártyás fizetéssel oldják meg, vagy rokonaik, barátaik állják az utazás költségeit.
„A gyakran üdülők állítása szerint idén 5-6 hónap szükséges ahhoz, hogy összegyűjtsék a nyaralásra a pénzt (24%), tavaly a legtöbben 2-3 hónap alatt félretették az utazásra valót (21%). Ebből is látszik, hogy a lakosság előre gondolkodik és felkészül a nagyobb kiadással járó időszakra.” – mondta el Bodó Teodóra, a Provident Pénzügyi Zrt. vállalati és kormányzati kapcsolatok igazgatóságának vezetője.
A nyaralók 22 százaléka 100.000 forint alatt költ, ám eltérés mutatkozik a fiatalok és az idősebbek költekezési szokásai között. Amennyiben a fiatalabb, 40 év alatti korosztályt vizsgáljuk, úgy ők legtöbben inkább 100-200.000 forint között költenek (23%), míg a 41 és 55 év közöttiek legnagyobb arányban (23%) 100.000 forint alatti költésről nyilatkoztak.
A kutatás arra is kitért, hogy milyen arányban költenek a vakációzók a nyaralás összköltségét alkotó tételekre. A válaszok alapján a legtöbb pénzt étkezésre fordítják (5-ös skálán 3,3 pont), ezt követi a szállás (2,9 pont), az utazás és közlekedés megegyező mértékben a belépőjegyekkel (mindkettő 2,7 pont), a speciális felszerelés (2,4 pont) és végül a szuvenír (1,9 pont).
Nyári táborok
A tavalyi évhez képest 14 százalékponttal több, a szülők több mint harmada (34%) mondhatta el, hogy gyermekük nyáron táborba megy. A táborozás költsége a szülőknek jellemzően egyáltalán nem okoz gondot (46%), vagy spórolással ugyan, de belefér a költségvetésükbe (43%). A tudatos szülők aránya mérsékelten nőtt az előző évhez képest, hiszen tavaly 41 százalékuk, idén pedig 44 százalékuk nyilatkozta, hogy előre, részletekben teszi félre a szükséges pénzt. Többen jelezték, hogy gyermekük idén ingyenes iskolai táborba, vagy Erzsébet-táborba látogat.
