A júniusi mélypont után elindult a piac visszazárkózása, de még van elmaradás a tavalyi értékekhez képest a tranzakciók számában és a vevők érdeklődésében is. A felfutó piaci várakozásokat az árak követték le leggyorsabban, éves szinten még mindig kétszámjegyű növekedés tapasztalható minden szegmensben. A piaci hezitálást a növekvő értékesítési idő és a befektetői arány csökkenése is alátámasztja. A Duna House várakozása szerint a következő hónapokban dőlhet el, hogy a gyengébb mutatókat átmeneti megtorpanás okozta, vagy esetlegesen egy piaci trendforduló első jeleit láthatjuk.
Budapesten az ingatlanvásárlók között a befektetők aránya 5 százalékpontot csökkenve 39 százalékra esett vissza, amely valószínűleg a Magyar Állampapír Plusz bevezetésének is köszönhető. A családvédelmi akciókkal is támogatott első lakásvásárlók száma egyelőre még nem emelkedett az első hónapokban, jelenleg 21 százalékos aránnyal vannak jelen a piacon.
Budán az ingatlanok 27 százalékát 900 ezer forint feletti négyzetméteráron értékesítették, amely 2018-hoz képest 23 százalékpontos emelkedés. Pesten még nem tolódott ennyire el a négyzetméterár, a legtöbb ingatlant 500-600 ezer forint között értékesítették.
Közép-Magyarországon kívüli területeken mért értékek messze elmaradnak a főváros mögött, de még Pest megye számaitól is messze elmarad. Míg utóbbiban az ingatlanok 20 százaléka 600 ezer forint feletti négyzetméteráron kelt el, addig vidéken ez az arány csupán 2 százalék volt.
Az átlagos négyzetméterár vidéken mindkét fő lakástípus esetében meghaladta a 300 ezer forintot, Budapesten ezek a számok a panelek esetében 500 ezer, tégla lakások esetében pedig 600 ezer forint felett alakultak. A legkisebb áremelkedés is 12 százalék volt tavalyhoz képest.
Az árak emelkedésével nőtt azonban az értékesítési idő is, így érdemes néhány héttel hosszabb értékesítési időszakkal kalkulálni. Ingatlan típusától és elhelyezkedésétől függően 2-4 hónap az átlag, a leglassabban még mindig Budapest belvárosban lehet egy-egy ingatlant értékesíteni.
