Egyre gyakrabban és nagyobb összegért vásárolnak az interneten, ami előtt már okostelefonon tájékozódnak, az okostévé már alapfelszerelés a háztartásukban és növekvő számban váltanak lineáris tévézésről valamilyen on demand megoldásra – többek között ezek jellemzik a digitális fogyasztókat a GfK felmérése szerint.
Bár a rendszeres online vásárlók aránya nem nőtt az elmúlt évben, a vásárlások gyakoribbá váltak (3,4 alkalom havonta – 2018-ban ez a szám 3,3 alkalom volt), és magasabb az átlagos költés is (30.800 forint/hó – ez az összeg 2018-ban 22.100 forint volt). A megkérdezettek 32 százaléka havonta vásárol az interneten és online is fizet a vásárlásaiért. A havonta online vásárló és online fizető jellemző típusa a 15-39 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező, dolgozó, magas jövedelmű, budapesti internetező.
Az online vásárlás jellemzően a sok terméket bemutató online áruházakban történik, és kevéssé a gyártói márkák illetve kereskedők saját weboldalán. Az elmúlt évben leginkább az árösszehasonlító oldalakat gyakran igénybe vevők aránya emelkedett. A 2018-ban mért 72-ről 78 százalékra emelkedett azok aránya, akik sokféle gyártó, szolgáltató termékét is forgalmazó online áruházban vásároltak.
Megtorpanni látszik a külföldinek tekintett webshopokban vásárlók arányának korábbi években tapasztalt növekedése. 2019-ben 48 százalék volt azok tábora, akik ugyanolyan vagy nagyobb gyakorisággal vásárolnak külföldi oldalakon, mint hazai weboldalakon. A 15-19 éves korosztálynál viszont ez az arány a 60 százalékot is eléri. Az áruházak vizsgálatakor kiderült, hogy az elmúlt évben a legtöbbek által igénybe vett áruház az Emag, Ebay és a Wish voltak. A Vatera népszerűsége csökkent. A legtöbb vásárló által telepített webshop alkalmazás a Wish és Aliexpress.
A vásárlók az online csatornákat leginkább akkor részesítik előnyben, ha a kedvező ár és a széles választék a fő szempont. Fontos hajtóereje mindezen túl az online vásárlásnak, hogy a vásárlók úgy érzik, ezen a csatornán a legújabb terméket tudják megvenni, és jobban el tudják kerülni, hogy számukra fölösleges dolgokat vásároljanak.
A megváltozott fogyasztási szokásokat mutatja, hogy online vásárláskor kevésbé márkahűek a fogyasztók és fontos, hogy a nap bármely szakában tudjanak vásárolni. A webhsopokkal szembeni három legfontosabb elvárás: rendszeres akciók, részletes és minőségi termékleírás, képek és ingyenes visszaküldési lehetőség.
Kiderült a további válaszokból, hogy az emberek jelentősen nagyobb arányban választanák a házhozszállítást az átvételi pont helyett. Többet is hajlandóak fizetni ilyen szolgáltatásért.
Az infokommunikációs eszközök használatát vizsgálva a tanulmány legfőbb megállapításai, hogy az okos TV ellátottság folyamatosan nőtt az elmúlt években, és a jövőbeli vásárlási szándékok alapján sem látszik egyelőre ebben megtorpanás. Viszonylag alacsony bázisról jelentős felfutás látszik az okosóra iránti keresletben is.
Tovább nőtt az okostelefonon internetezők aránya, chatelés, online telefonálás, híroldalak, közösségi oldalak, videómegosztók hajtják a mobil használatot. A fogyasztók digitális életét vizsgálva a legfontosabb megállapítások közé tartozik, hogy 2018-hoz képest számottevően növekedett a hetente chatelők, és a videómegosztó oldalakat látogatók aránya.
A mozgóképfogyasztás a TV-ről egyre inkább átterelődik a laptopra és az okostelefonra. A lineáris adás helyett pedig a választott tartalmat fogyasztják az emberek. Különösen igaz ez a fiatalokra. ”A kutatásunk két fontos trendre irányítja rá a figyelmet. Egyrészt az online videocsatornák erősödő szerepe, amely mind a hirdetők, mind a tartalomszolgáltatók számára egy olyan trend, amelyre reagálniuk kell. Másrészt a vásárlási utakon belül nem pusztán az online csatornák, hanem a mobil eszközök szerepének felértékelődése: a fogyasztók vásárlás előtt, de közben is egyre növekvő arányban a mobiljukon tájékozódnak, hasonlítják össze az árakat, fotózzák le a látott terméket, vagy végzik el magát a fizetési tranzakciót is. A megfelelő omnichannel stratégia kialakítása kulcskérdés a piaci szereplők számára” – mondta el Bacher János, a GfK ezen kutatási területének vezetője.
A GfK a felmérés során 1.500, 15–59 éves, legalább hetente internetező magyar fogyasztót kérdezett meg.