A felhasználók nem csak telefonálásra és üzenetváltásra alkalmazzák a mobiltelefonokat, számos adatot, dokumentumot, fotót készítenek és tárolnak a készülékeken. A mai mobilok a felhasználók meghosszabbított kezeként és gondolataként is funkcionálnak, éppen ezért az egyéni biztonságérzetben is fontos szerepet játszanak – derül ki a Samsung kutatásából.
A telefon akkumulátorának töltöttsége közvetve vagy közvetlenül, de az egyéni komfort-, és biztonságérzetet is nagyban befolyásolja, derül ki a Samsung legfrissebb kutatásából. A Samsung európai felmérése továbbá vizsgálja a Galaxy S10 és Note10 termékcsalád által támogatott PowerShare technológia, vagyis az eszközök közötti kétirányú vezeték nélküli töltésmegosztás hatásait a magyarok körében.
Feszültséget okoz a merülő telefon
A kutatásból kiderül, a merülő félben lévő vagy teljesen lemerült telefon komoly bosszúságot okozhat. A magyarok válaszai alapján az egyéni komfortérzetet befolyásoló tényezők a leginkább kellemetlenek. 46 százalékuk említette a mindennapi élet három legnagyobb technológiai bosszúsága között az alacsony akkumulátortöltöttséget, amelyet a nem használt alkalmazások jelenléte (32 százalék), és az elfelejtett jelszavak (29 százalék) követnek. A válaszadók 72 százaléka érzi magát feszültnek attól, ha látja, hogy a telefonja lemerülőben van, a magyarok átlagosan 26 százalékos töltöttségi szintnél kezdenek konnektort keresni.
A családi kapcsolódás a legfontosabb
A telefon lemerülésétől való félelmet a magyarok többsége (57 százalék) szerint leginkább az okozza, hogy elérhetetlenné válnak szeretteik, nem lehet válaszolni hívásokra és üzenetekre (51 százalék), nehézkessé válik az utazástervezés (33 százalék), és fotózni sincs lehetőség (23 százalék). A szeretteikhez való kötődés fontosságát is mutatja, hogy a válaszadók 27 százaléka írna üzenetet édesanyjának, mikor telefonjának töltöttségi szintje csupán 1 százalék. A 25-34 éves korosztályra különösen jellemző, hogy a telefonjukon keresztül elérhető korlátlan kapcsolódás szolgáltatja számukra a biztonságot. Amennyiben ez valamilyen okból nem lehetséges, mindent megtesznek, hogy újra kapcsolódni tudjanak, így 16 százalékuk használt már titokban közösségi térben található konnektort telefontöltéshez.
A megosztáshoz bizalom is kell
A kutatás az emberekkel kapcsolatos bizalomra is rákérdezett, amelynek hatékony fokmérője az, hogy kivel érzik magukat annyira komfortosan a felhasználók, hogy hajlandóak legyenek megosztani töltöttségüket. Míg idegenekkel csak a megkérdezettek 10 százaléka osztaná meg akkumulátorát, addig családtagok esetén már 84 százalékuk szavazna bizalmat. A baráti kapcsolatokban is lehet szerepe a telefonok által biztosított elérhetőségnek, hisz szinte minden harmadik magyarban (27 százalék) kételyek támadnának barátjával szemben, ha ő nem osztaná meg a telefonja töltöttségét szükség esetén. Azt, hogy mennyire fontos a telefon „életben tartása” és a kapcsolódás biztonsága ennél is jobban jellemzi, hogy átlagosan a magyarok 24 százaléka állítana valótlant töltöttségi szintjéről azért, hogy ne kelljen azt megosztania másokkal.
Az alacsony magyar osztozkodási hajlandóságot árnyalja, hogy 83 százalékuk szívesen nyújtana valamilyen ellenszolgáltatást a töltésért cserébe: 67 százalékuk meghívná a segítőt egy italra, 14 százalék fizetne érte, de 6 százalék akár még egy randira is elvinné azt, aki kisegítette. Ez azt is mutatja, hogy a válaszadók nagyra értékelik, ha valaki segít megteremteni személyes biztonságukat.
A folyamatos kapcsolódást biztosító eszközök ma már nagyban hozzájárulnak az emberek jó közérzetéhez. A kutatás alapján a telefontöltöttség megosztása a magyarok körében is komoly bizalmi viszonyt feltételez, amely jó eszköz lehet a társadalmi kötelékek erősítésére, és akár értékmérőként is mutathatja az emberi kapcsolatok és a személyes biztonságérzet minőségét.
