A fogyasztók 70 százaléka a technológiával meglévő kapcsolata erősödésére számít a következő években az Accenture felmérése szerint. A társaság most kiadott Technology Vision jelentése öt olyan trendet is felvázolt, amihez a vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell, ha sikeresek akarnak maradni a digitális világban.
A 2020-as jelentés (We, The Post-Digital People: Can your enterprise survive the ‘tech-clash?) szerint az emberek mindennapi életét minden eddiginél jobban átszövi a technológia, azonban a vállalatok nem feltétlenül tudnak megfelelni elvárásaiknak. Belépve a digitalizáció évtizedébe – ahol a digitális technológia már mindenütt jelen van – a vállalatoknak új szemléletre van szükségük.
Napjaink környezetét sokan a technológia iránti ellenérzésekre utaló „tech-lash” kifejezéssel jellemzik, ám ez nem írja le igazán, hogy az emberek milyen mértében és milyen előnyöket tapasztalva használják a technológiát. Sokkal helyénvalóbb „tech-clash”-ről beszélni – vagyis az emberek szükségleteivel és elvárásaival ellentétes üzleti és technológiai modellek ütközéséről.
Az Accenture felmérésébe bevont több mint 6 000 üzleti és IT-vezető közül 83% véli úgy, hogy a technológia mára az emberi élet szerves részévé vált. Az idei vizsgálatban a vállalat 2 000 fogyasztó véleményét is megkérdezte – akik közül 70% a technológiával meglévő kapcsolata erősödésére vagy jelentős erősödésére számít a következő három évben.
„A technológiát túlságosan előtérbe helyező cégek gyakran csak azért hoztak létre digitális termékeket és szolgáltatásokat, mert megtehették – anélkül, hogy megvizsgálták volna ennek emberi, szervezeti és társadalmi következményeit” – mutatott rá Paul Daugherty, az Accenture technológiai és innovációs vezetője. „Ma már látjuk, hogy a fogyasztói elvárások, a technológiában rejlő lehetőségek és az üzleti ambíciók közötti feszültség miatt olyan konfliktus alakult ki, amelynek feloldásához vezetői szemléletváltásra van szükség a vezetés részéről. Többé nem lehet kész tények elé állítani az ügyfeleket, hanem ki kell érdemelni a bizalmukat. Ez pedig megköveteli az alapvető üzleti és technológiai modellek felülvizsgálatát, valamint a verseny és a növekedés új alapokra helyezését.”
A jelentés szerint a meglévő modellek fenntartása nem csupán az ügyfelek és a dolgozók számára elfogadhatatlan, hanem a jövőbeni innovációt és növekedést is korlátozhatja. A tech-clash azonban olyan kihívás, amire van megoldás. Az Accenture jelentése öt olyan trendet azonosít, amelyekkel a vállalatoknak foglalkozniuk kell a következő három évben, hogy megoldást találjanak ezekre a kihívásokra, és realizálhassák az üzleti értékek olyan új formáit, amelyek hátterében az érintettekkel kiépített erősebb, bizalmi kapcsolat áll.
Ezek közül az egyik az „én” élmény – a szervezeteknek olyan személyre szabott élményt kell nyújtaniuk, amely felerősíti az egyén részvételét és döntési szabadságát. A passzív közönség tagjai így aktív résztvevőkké válnak, a – potenciálisan kontrollvesztés és kívülállóság érzésével járó – egyirányú élmény pedig valódi együttműködéssé alakul. A megkérdezett üzleti és IT-vezetők közel 85%-a úgy gondolja, hogy az új évtizedben a sikeres versenyzéshez a vállalatoknak partneri szintre kell fejleszteniük kapcsolatukat az ügyfelekkel.
Szintén fontos trend a mesterséges intelligencia (MI) és a személy kapcsolata. Az MI-nek segítenie kell az embereket a munkavégzésben, nem szabad pusztán automatizációs eszközként tekinteni rá. Az MI-képességek fejlődésével a vállalatoknak újra kell gondolniuk, hogyan kívánják a mesterséges intelligenciát – a bizalmat és az átláthatóságot szem előtt tartva – beilleszteni folyamataikba. Jelenleg a szervezetek mindössze 37%-a alkalmazza a befogadó vagy emberközpontú tervezés alapelveit az ember-gép együttműködés támogatása terén.
Az okos dolgok dilemmája – az „örökké béta” állapotban lévő világban kérdésessé válik, hogy kinek a tulajdonában vannak a termékek. A digitális élményt kiszolgáló termékek új generációjának bevezetésére készülő vállalatok esetében kritikus sikertényező lesz ennek a kihívásnak a feloldása. A megkérdezett felsővezetők 74%-a arról számolt be, hogy internetre csatlakozó termékeinél és szolgáltatásainál több – vagy jóval több – frissítést kell végrehajtania a következő három évben.
A robotika használata már nem korlátozódik a raktárakra vagy a gyártóüzemekre. Az 5G várhatóan nagy mértékben gyorsítja tovább ezt a már most is elég lendületes növekedést, így minden vállalatnak érdemes a robotika lehetséges alkalmazásán keresztül is megvizsgálnia saját jövőjét. A felsővezetők véleménye megoszlik a robotika dolgozói elfogadottságára vonatkozóan. 45% szerint a jövőben kihívást fog jelenteni a dolgozók számára a robotokkal folytatott együttműködés, míg 55% nem számít ezen a téren nehézségre.
Innovációs gének – a vállalatok minden korábbinál több diszruptív technológiához férnek hozzá: például osztott főkönyvi rendszerekhez, mesterséges intelligenciához, kiterjesztett valósághoz, kvantum-számítástechnikához. Ahhoz, hogy mindezt kézben tudják tartani – és képesek legyenek a piac által ma diktált ütemben fejlődni – ki kell alakítaniuk saját innovációs génjeiket. A felsővezetők 76%-a szerint soha nem volt még ekkora tétje az innovációnak, és a sikeres megvalósításhoz új innovációs módszerekre van szükség az ökoszisztémában működő partnerek és a külső szervezetek bevonásával.
A változásokban élen járó vállalatok már ma is tesznek lépéseket az emberek elvárásai és a ma jellemző normák közötti szakadék áthidalására. Az Inrupt startup cég például olyan adatösszekapcsolási architektúrán dolgozik, amely nagyobb ellenőrzést biztosít az embereknek személyes adataik felett azáltal, hogy lehetővé teszi az adatok „podokban” történő webes tárolását és hasznosítását. A felhasználók bármikor visszavonhatják vagy törölhetik az adatokat, eldönthetik, honnan szolgáltassák a podjaikat, és milyen vállalatok vagy gépek férjenek hozzájuk. A „Solid” nevet viselő architektúra az Inrupt társalapítója, Tim Berners-Lee kiinduló ötletét valósítja meg, amelynek értelmében a szakember a webet a „lehetőségek hálójává” kívánta tenni mindenki számára. Ez kiváló példa a jövő vezető vállalatait meghatározó emberközpontú szemléletre.
