Teljesen átalakulhat a versenyjog alkalmazása is a COVID-19 vírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet miatt, ami rendkívüli jogrend bevezetését teszi lehetővé – hívja fel a figyelmet dr. Horváth András, a Baker McKenzie budapesti irodájának versenyjogi szakértője. A cégek ugyanakkor nem dönthetnek önkényesen.
Norvégiában két légitársaság együttműködése három hónapra mentességet kap a versenyjogi szabályok alól, hogy a légiközlekedés – mint társadalmi szempontból kritikus szolgáltatás – minimumszintjét továbbra is biztosítani lehessen. Az Egyesült Királyságban az élelmiszerkereskedők igényelnék, hogy az ellátás biztosítása érdekében mentesítsék őket a versenyjogi szabályok alól. Ez csak két példa arra, hogy a válsághelyzetben is általában érvényes versenyjog hogyan alakulhat át most a járvány idején.
Ebben a helyzetben egyeztethetik lépéseiket a versenytársak?
Az úgynevezett válságkartell – amikor versenytársak hangolják össze piaci reakciójukat a válságra – általában tiltott. A vállalkozások hozhatnak a válságra tekintettel saját intézkedéseket, de nem korlátozhatják a versenyt iparáguk problémáinak megoldása érdekében. Így például a kézfertőtlenítőt értékesítő cégek dönthetnek úgy, hogy korlátozzák, mennyi termék kerül a polcra, de ezt nem hangolhatják össze a versenytársakkal. A vakcinák fejlesztésével vagy egészségügyi termékek ellátásával kapcsolatos együttműködések valószínűleg nem esnének a tilalom alá, de a versenyhatóságok a közegészségügyi okokra hivatkozást nem minden esetben fogadják el védekezésként.
A versenytársak lobbizhatnak közösen az állami szerveknél megfelelő iparági intézkedések és rendkívüli szabályok bevezetése érdekében. Ugyanakkor ilyen esetben is ügyelniük kell arra, hogy érzékeny kereskedelmi információkat ne osszanak meg egymással. Megoldás lehet, ha egy szakmai érdekképviseleti szervezet közvetítésével egyeztetnek erről.
A versenytársak állam által szervezett – vagy javasolt – együttműködése nem mentesít a versenyjogi felelősség alól. Jó példa erre a Magyar Nemzeti Bank által javasolt, majd a kormány által elrendelt hiteltörlesztési moratórium bevezetése. Amennyiben ennek egy bank önállóan és egyoldalúan eleget tesz, nem követ el versenyjogsértést, de ha a bankok egyeztetnek a moratórium végrehajtásáról és részletkérdéseiről, az már a versenyjogba ütközhet.
Ugyanígy, ha egy vállalkozás a honvédelmi irányító csoport útmutatásai alapján koordinálja termelési vagy értékesítési tevékenységét versenytársával, akkor magatartása nem ütközne versenyjogba. Emellett – ahogy Franciaországban történt – az egyes termékek hatósági árazásának bevezetése kizárja az árak összehangolásának kockázatát.
Erőfölénnyel visszaélés a jelentős áremelés?
A járvány idején bizonyos termékek – például a kézfertőtlenítő, a szájmaszk vagy az élelmiszerek ára hirtelen jelentősen emelkedik. Ez nem minősül minden esetben tiltottnak, a túlzottan magas, kizsákmányoló árazás csak erőfölényes helyzetben lévő vállalkozások számára tilos. Versenyjogi szempontból nem csak nagy multinacionális cégek lehetnek erőfölényben, hanem akár helyi kisvállalkozások is, akik nélkülözhetetlen termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak. Természetesen az indokolt áremelés még erőfölényes cégek esetében sem jogellenes. A jelenlegi helyzetben a szállítások indokolatlan megtagadása viszont visszaélés lenne; Lengyelországban már indult vizsgálat, amikor a szolgáltató megtagadta a szállítást kórházaknak, és a termékeket szabadáras piaci csatornákon kívánta értékesíteni.
Hogyan próbálják a járvány alatt megtéveszteni a fogyasztókat?
A vállalkozások a veszélyhelyzet során végzett hirdetési tevékenységükkel sem téveszthetik meg a fogyasztókat – mint az a szolgáltató, aki ellen nemrég eljárás is indult, mert koronavírus ellen kínált autófertőtlenítést. Emellett nem tüntethetnek fel fogyasztóknak egyébként is járó szolgáltatásokat olyanként, mintha azokat a járványra tekintettel nyújtanák, és nem hirdethetnek kedvezményes árként járvány előtt is érvényes árat.
A GVH különösen tiltja, hogy a cég megalapozatlanul hirdesse termékét védő, megelőző vagy gyógyító hatásúnak. A vállalkozásoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk használt véleményvezér (influenszer) is betartsa a szabályokat. Emellett a hirdetést közzétevők is kötelesek tartózkodni a tisztességtelen reklámok megjelenítésétől. A kiskereskedelmi cégeknek jelen helyzetben különösen ügyelniük kell arra, hogy a hirdetett termékekből megfelelő mennyiség legyen készleten.