Az egészségügyi vészhelyzet a vásárlási szokásainkat is jelentősen átformálja – mutat rá az EY közel 5000 fő bevonásával készült nemzetközi kutatása. A fogyasztók a jövőben előnyben részesítik a belföldön gyártott termékeket és a társadalmilag hasznos márkák szolgáltatásait, amelyekért akár a jelenleginél is többet hajlandóak fizetni. Az átalakuló igényeket a cégeknek is követniük kell a túléléshez.
Gyökeresen megváltoztatja a vevői magatartást a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzet a fogyasztók 42 százaléka szerint – derül ki az EY Future Consumer Index felméréséből. A nemzetközi tanulmány azt vizsgálta, hogy a krízis milyen hatással lesz a vásárlók viselkedésére.
„A válság korai szakaszában leginkább a családunk egészsége, az anyagi helyzetünk bizonytalansága, illetve a korábban mindenki által magától értetődőnek tartott szabadság elvesztése miatt aggódunk – mondta Demeter Ákos, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó üzletágának partnere. Hosszú távon ezek a félelmek fokozatosan változnak és írják felül a vásárlási döntések során eddig ismert érveket. Azok a döntéshozók, akik időben reagálnak, és megfelelően alakítják termékeiket és szolgáltatásaikat, nagyobb eséllyel kerekedhetnek felül a jelenlegi krízisen” – tette hozzá a szakember.
A kutatás a fogyasztók 5 csoportját határozta meg aszerint, hogy milyen szempontok dominálnak vásárlási döntéseik meghozatalában.
1. Kitartók – a válaszadók közel harmada (31%)
A kitartók biztosak abban, hogy a krízis után az élet visszatér a normál kerékvágásba. Egyharmaduk (33%) nem számít arra, hogy a válság bármilyen szempontból megváltoztatná az életét. A legtöbben közülük emiatt nem gondolják úgy, hogy a korábbinál több pénzt fognak költeni vagy más típusú termékeket fognak vásárolni.
2. Felelősen költekezők – a vásárlók negyede
Szerintük a vészhelyzet következményeként globális recesszióba kerülünk. Ez a csoport ezért a jó ügyeket szolgáló, céltudatos márkákat részesíti előnyben, közel kétharmaduk (62%) szívesebben vásárol olyan cégtől, amelyet társadalmilag is hasznosnak tart.
3. Pesszimisták – a fogyasztók ötöde (22%)
A különösen borúlátó válaszadók, akik igyekeznek talpra állni, de arra számítanak, hogy összességében valamivel kevesebbet – egyes javakra viszont sokkal szerényebben – költenek majd, mint azelőtt.
4. Nélkülözők – a vevők 13 százaléka
Ez a legalacsonyabb képzettségűek, a legnagyobb számban munka nélkül maradtak szegmense. Vásárlásaik az alapvető szükségletekre szorulnak vissza, a helyzet rendkívül súlyosan érinti őket.
5. Ifjú hedonisták – a válaszadók tizede (9%)
Majdnem minden tizedik ember abba a fiatalabb korosztályba tartozik, akiknek van munkája, és úgy gondolja, majd mindenre sokkal többet fog költeni. Bár az ő hétköznapjaik változtak meg a legnagyobb mértékben, mégis ők a legoptimistábbak.
Népszerűbbek a hazai gyártók
A felmérés arra is rámutat, hogy a jövőben a vevők több mint harmada (34%) akár magasabb árat is kifizetne belföldi gyártású termékekért. A vásárlók negyede ráadásul egy általuk megbízhatónak vélt márka (25%) vagy egy etikusan előállított áru (23%), illetve szolgáltatás esetén is mélyebbre nyúlna a pénztárcájában.