Mintegy százhúsz szakember gyűlt össze virtuálisan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság meghívására, hogy tapasztalataival, véleményével hozzájáruljon az NMHH következő fél évtizedre szóló rádióspektrum-stratégiájának megalapozásához.
Mivel az NMHH jelenlegi stratégiája a 2016–2020-os időszakot fogja át, szükségessé vált a 2021–2025-ös intervallumra szóló dokumentum előkészítése. Ennek része volt szeptember 3-án a Gellért szállóba meghirdetett workshop is. Bár kezdetben személyesen tartotta volna meg az eseményt a hatóság, a fokozódó járványhelyzet miatt végül az online megoldást kellett választani. A hatóság hónapok óta gyűjtötte a hazai és nemzetközi piaci szereplők, a felhasználók, a szolgáltatók, a gyártók és az intézmények szakmai véleményeit, vonatkozó dokumentumait a stratégiához, elvégre a hazai infokommunikációs piac fejlődése, támogatása, valamint új technológiák és szolgáltatások bevezetésének lehetővé tétele kiemelt feladata az NMHH-nak.
Az eseményt Aranyosné dr. Börcs Janka, az NMHH főigazgatója nyitotta meg, majd Vári Péter főigazgató-helyettes és Ulelay Emília, a Frekvencia- és Azonosítógazdálkodási Főosztály osztályvezető-helyettese gondolatébresztő felvezető előadásai után elkezdődött a műhelymunka. NMHH-s szakmai moderátorok segítségével öt témakörben tíz kiscsoportban zajlottak beszélgetések, illetve előadások.
A szakmai rendezvény egyik fontos feladata volt, hogy áttekintse és rendezze a formálódó stratégiai célokat. Először a jelenlegi stratégia céljait és azok megvalósulását vizsgálták meg közösen. A növekvő mobil szélessávú igények kielégítése, a földfelszíni audiovizuális műsorterjesztés és a digitalizációhoz való alkalmazkodás, valamint a nem polgári célú rádiótávközlés értékeinek megtartása mind a stratégiai célok közé tartoznak. Ezekhez a korszerű, innovatív technológiák korai bevezetésének támogatása, valamint a hatékony, magas színvonalú gazdálkodás biztosítása szükséges egy rugalmas, nyitott intézményrendszer kialakítása mellett, amely ki tudja elégíteni a különféle igényeket.
Az előző stratégia része volt, hogy a növekvő mobil szélessávú igények kielégítéséhez újabb 160 MHz szükséges, amivel legalább kilencvenkilenc százalékos beltéri lefedettség valósítható meg vezeték nélküli internetszolgáltatás céljára. A programhoz tartozik az 5G ösztönzése is: 2025 második félévéig a vasutakon, közutakon, településeken, turisztikai helyszíneken, valamint az úgynevezett vertikumokon – mint az egészségügy, ipari parkok és felsőoktatás – is elérhetővé kell tenni a technológiát.
A hatékony működés elkerülhetetlen velejárója az átfogó jogi keret, amely az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex implementációjával valósul meg még ebben a stratégiai időszakban, de hatását a következőben fejti majd ki. Magyarország az unióban az elsők között ültette át az év végén hatályba lépő EU-s irányelvet július közepén.
Az NMHH háromszáz oldalt meghaladó tanulmányon alapuló spektrumstratégája nemzetközi együttműködést is megkövetel, és – többek között – egybeesik a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) 2020–2023-as stratégiai tervével, a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT) 5G-s menetrendjével, valamint az Európai Unió 5G cselekvési tervével és Európai Digitális Stratégiájával is. Itthon a kormány Nemzeti Infokommunikációs Stratégiája, a Digitális Nemzeti Fejlesztési Program és a Digitális Jólét Program rendelkezései is egybevágnak a jelenlegi és a tervezett stratégiával. Jelenleg nemzetközi színtéren formálódnak számos, az ágazatra hatást gyakorló programok, cselekvési tervek, intézkedések, eljárások, ezek pedig mind számottevő tényezők a stratégia megvalósításában – ilyen szempontok például a klímavédelem, a kiberbiztonság, valamint az 5G egészségre gyakorolt hatása.
A workshopon a virtuális asztaltársaságok párhuzamosan vitathatták meg egy órán keresztül témáikat, majd a szóvivők egymás után, tíz-tíz percben közvetítették üzenetüket a stratégiaalkotók felé. A fő témák a felhasználói és szolgáltatói igények, társadalmi-gazdasági vonatkozások; a spektrumhoz való hozzáférés, új spektrumhasználati esetek, piaci verseny; a hatékony frekvenciahasználat, frekvenciagazdálkodás és szabályozás; a spektrumstratégiához kapcsolódó elvárások és várakozások; valamint a technológiai trendek és kihívások voltak. A vélemények nagyban segítik a stratégiaalkotásban a súlyok alakítását, a részcélok véglegesítését.
Stratégiai terveit a hatóság 2025-ig valósítaná meg, összhangban a kormányzati célkitűzésekkel, kihasználva a szabályozási környezet adta lehetőségeket. A cél a legnagyobb társadalmi és gazdasági haszon elérése a legkorszerűbb digitalizációs eszközök alkalmazásával, rugalmasan, aktívan és proaktívan részt véve a nemzetközi együttműködésben. Az NMHH felé megfogalmazott egyik fontos üzenet volt, hogy a stratégiát véglegesítése előtt az érdekeltek szeretnék véleményezni: erre az év hátralevő részében lesz lehetőség.
