A blockchain-technológia alkalmazását sokan még mindig a kriptovaluták körére határolják be, pedig az élet számos területén képes teljesen átalakítani az eddig megszokott folyamatokat. A PwC Time For Trust című tanulmánya szerint a blockchain-megoldások gazdasági hatása 2030-ra a globális GDP 1,4 százalékát fogja kitenni, azaz a technológia alkalmazása 1,76 billió dollárral járul majd hozzá a globális GDP értékéhez. Mik lesznek a blockchain legmeghatározóbb alkalmazási területei a jövőben? Melyiknek lesz a legnagyobb gazdasági hatása? Mely országok fognak élen járni a fejlődésben? A kutatás ezekre a kérdésekre is kitért.
A blockchain napjaink egyik legelterjedtebb technológiai buzzwordje, annak ellenére, hogy széles körű felhasználási területe kevésbé ismert: segíthet többek között érzékeny információk online tárolásában és megosztásában, termékek eredetének nyomon követésében vagy éppen az üzleti és informatikai folyamatok karcsúsításában. A kutatásban szereplő előrejelzés alapján a blockchain-megoldások hatása 2030-ra a globális GDP 1,4 százalékát fogja kitenni, azaz a technológia alkalmazása 1,76 billió dollárral járul majd hozzá a globális GDP értékéhez.
A blockchain alkalmazási területei
A PwC szakértői öt fő alkalmazási területet azonosítottak, amelyek meghatározzák a blockchain-piacot a következő évtizedben, és annak alapján rangsorolták őket, hogy melyik milyen mértékben járul majd hozzá a globális GDP-hez.
A termékek eredetének meghatározása, nyomon követése – 962 milliárd USD
Gazdasági hozzájárulását tekintve a technológia legjelentősebb felhasználási területe a termékek eredetének meghatározása, nyomon követése. A technológiának köszönhetően az ellátási lánc biztonságosabbá és átláthatóbbá válik, hiszen a hamisított, lopott vagy szennyezett termékek akár másodperceken belül azonosíthatóak. Ezenkívül egy QR-kód leolvasásán keresztül a fogyasztók is képesek az általuk vásárolni kívánt termék eredetét, tulajdonságait ellenőrizni.
Digitális fizetési megoldások – 443 milliárd USD
Szintén számottevő értéket teremtenek a blockchainre épülő digitális fizetési megoldások is. A pénzügyi szektor szereplői a technológiának köszönhetően költséget tudnak megtakarítani, gyorsítani tudják a tranzakciók lefutását, képesek egyszerűsíteni a határokon átívelő kifizetések lebonyolítását, illetve csökkenteni a csalások és pénzmosások előfordulásának valószínűségét.
Személyes adatok könnyebb és átláthatóbb kezelése, megosztása – 224 milliárd USD
A harmadik gazdaságilag meghatározó alkalmazási terület a személyes adatok könnyebb és átláthatóbb kezelése, megosztása. A pandémiás helyzetnek köszönhetően egyre inkább előtérbe kerül az időigényes, nem hatékony, papíralapú hitelesítési rendszerek kiváltása. A blockchain segítségével képesítésünket igazoló dokumentumainkat, pl. egyetemi diplománkat elektronikus formában, a kiállító által hitelesítve kapjuk meg, így átláthatóbban tudjuk őket kezelni, és könnyebben meg tudjuk osztani azzal a munkahellyel, ahova leadtuk jelentkezésünket.
Okos szerződéskötés és vitarendezés – 73 milliárd USD
Az okos szerződéskötés és vitarendezés legnagyobb előnyei az aláírás és az iktatás terén jelentkeznek: a szerződéseket nem szükséges személyesen aláírni, valamint a blockchain automatikusan létrehoz egy ellenőrzési nyomvonalat az adott szerződéshez. Amennyiben a szerződéssel kapcsolatban vita merülne fel, a hálózat automatikusan letiltja a fizetéseket, értesíti a feleket és automatikusan elindulhat a vitarendezési folyamat.
Ügyfél-elköteleződés – 54 milliárd USD
A blockchain-megoldások jelentős gazdasági növekedést eredményezhetnek az ügyfél-elköteleződés terén is. A technológia segít hatékonyabb hűségprogramok kialakításában, amelyek keretében a felhasználó online, okoseszközén keresztül képes a hűségpontok gyűjtésére, áttekintésére és felhasználására. Mivel a blockchain szoros integrációt tesz lehetővé a CRM-rendszerekkel (pl. Salesforce, MS Dynamics 365), így a hűségprogramból származó adatok könnyen elemezhetővé is válnak.
A fentebb említett alkalmazási területeknek köszönhetően globálisan 2030-ig 40 millió új munkahely jön létre, amiből 11,4 millió csak Kínában várható. Iparági megközelítést tekintve a blockchain a közigazgatásra, az oktatásra és az egészségügyre fogja a legnagyobb hatást gyakorolni (574 milliárd USD 2030-ban).
„Bár a széles körű felhasználási területekből sok iparág profitálhat, a blockchainnel kapcsolatban még mindig olyan tévhitek keringenek, melyek visszatartják a vállalatokat a kezdeményezéstől. Fontos, hogy a vállalatvezetők tudatosítsák magukban: a blockchain több, mint pusztán a Bitcoin mögött álló háttértechnológia, illetve érdemes időt és energiát fektetni a benne rejlő lehetőségek feltérképezésébe. Bár a Bitcoin-bányászat esetében valóban igaz, hogy jelentős energiafelhasználással jár, a blockchain egyéb alkalmazási területei ezzel ellentétben akár tehermentesíteni is képesek a meglévő adatközpontok energiafelhasználását azáltal, hogy akár több üzleti funkciót egy közös platformon szolgálnak ki” – mondta Matolcsy András, a PwC Magyarország technológiai tanácsadási csoportjának menedzsere.
Az Egyesült Államok és Kína az élen
A kutatás rámutat, hogy a szektoron belül legdinamikusabban fejlődő és legnagyobb potenciállal rendelkező országok Kína és az USA, amelyeknek a globális GDP-hez való blockchain hozzájárulása 440 és 407 milliárd dollár lesz 2030-ra. Kína növekedéséhez leginkább az innovációt támogató kormányzati intézkedések és az ázsiai ország központi bankja által kibocsátott digitális valuta járul hozzá. Az USA esetében a legfőbb driverek a hatalmas ellátási láncokban rejlő lehetőségek, valamint a fogyasztók növekvő társadalmi és etikai igényei. Európában az északi és nyugati országok esetében várható a blockchain-megoldások nemzeti GDP-hez viszonyított legnagyobb arányú hozzájárulása (pl. Svédországban a teljes GDP 3 százalékát fogja kitenni, míg Németországban 2,4 százalék lesz az arány 2030-ra). Ezeken a területeken a fejlődést leginkább a már meglévő fejlett technológiai infrastruktúra és a jól képzett munkaerő indukálja.
„Annak érdekében, hogy egy blockchain-projekt sikeres legyen, szükséges a hálózatban részt vevő szereplők hatékony együttműködése, valamint a kölcsönös bizalom kialakítása. A bizalom kialakulását maga a technológia is támogatja, hiszen biztosítja, hogy transzparens és csak a szabályrendszernek megfelelő mechanizmusokkal lehessen változásokat végrehajtani a tranzakciós adatokban. Minden résztvevő transzparenciát és a szétosztott működésen keresztül nagy rendelkezésre állást kap. A szabályrendszerben kell megegyezni, azt követően a technológia kellő biztosíték a megfelelő működésre” – tette hozzá Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadási területért felelős cégtársa.
A szakértő szerint ezzel együtt több felhasználási területen a bizalmat az állami vagy szabályozó szereplő bevonása jelentheti, aki egy költséges koordinációs szervezet létrehozása helyett megfelelő szabályozással a résztvevőkre terhelheti a rendszer kialakítását és működtetését, ami így is sokkal hatékonyabb mint a korábbi megoldások.
Kerekes Antal kiemelte: „Napjaink piaci környezetében rendkívül nagy bizonytalansággal kell szembenéznünk – ahhoz, hogy így is biztosítani lehessen a folyamatos fejlődést, bizalommal kell fordulnunk az új technológiai megoldások, így a blockchain alkalmazása felé is.”