Nyolcezer-ötszáz négyzetméteres napelempark, újrahasznosított anyagokból készült csomagolás, ReCon Zero technológia, amely a frissbeton-maradék kezelésével csökkenti a hulladékképződést – néhány példa a Mapei Kft. fenntarthatósági törekvéseire. Markovich Béla, a cég ügyvezetője a lapunknak adott interjújában elmondta azt is, hogy milyen terveik vannak erre az évre.
- Miért fontos a Mapei számára a fenntarthatóság, ez hogyan illeszkedik a cég stratégiájába?
- A Mapeinek a fenntarthatóság már akkor fontos volt, amikor még senki nem beszélt róla. Az alapító fia, Giorgio Squinzi, aki sajnos néhány éve nincs köztünk, már 25 éve azon dolgozott, hogy olyan termékek legyenek a kínálatunkban, amelyek segítik a környezetet, a fenntarthatóságot. Ez pedig természetesen nemcsak a Mapeinek fontos, hanem az egész világnak és Magyarországnak is, mert ha nem teszünk a fenntarthatóság érdekében, tönkremegy a Föld, ahol élünk. Mi a küldetésünknek tartjuk, hogy minden lehetséges eszközzel segítsük az embereket az építési álmaik megvalósításában, miközben minden területen támogatjuk a fenntarthatóságot. Ez a stratégia nemcsak arról szól, hogy a környezetet kíméljük, hanem arról is, hogy olyan megoldásokat nyújtunk az építőiparnak, amelyek addig működnek, amíg a tulajdonos azt szeretné.
- Hogyan épül be a fenntarthatóság a cég mindennapi működésébe?
- A fenntarthatósági törekvéseink talán egyik legfontosabb eleme, hogy a termékeink csomagolóanyagaként újrahasznosított anyagból készült zsákokat használunk fel. Minden irodánkban és gyárunkban energiatakarékos LED-világítást alkalmazunk, és nemcsak az épületeken belül, hanem kívül is. A Sóskúton található üzemünkben egy 8500 négyzetméteres napelemparkot hoztunk létre, illetve tervben van egy napelemrendszer telepítése egy másik raktárunk tetején is. Ezáltal lényegesen kevesebb fosszilis energiahordozóból származó energiát használunk fel. A ReCon Zero a Mapei fenntarthatósági szemléletének kézzelfogható példája, egy olyan technológia, amely a frissbeton-maradék visszanyerésével segíti a hulladékcsökkentést és az erőforrások hatékonyabb felhasználását. Ez a megoldás hozzájárul ahhoz, hogy a betonüzemek működése környezettudatosabbá váljon, miközben a gyártási folyamatok is optimalizálhatók. Büszkék vagyunk ezekre a lépéseinkre és az általuk elért eredményekre, de szerintem nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy a fenntarthatóság igazából az emberrel kezdődik. Az, hogy sok mindent megteszünk a környezetünkért önmagában még kevés, ha nem cselekszünk aktívan annak érdekében, hogy a munkatársak egyrészt jól érezzék magukat a munkahelyükön, másrészt pedig ők is magukévá tegyék a fenntarthatóságra való törekvést. Ezért arra törekszünk, hogy biztosítsuk a kollégáink jóllétét, a vezetők igyekeznek fenntartani a jó hangulatot és a motivációt. Ugyanezt kommunikáljuk a partnereink felé.
- Milyen szempontok alapján döntenek arról, hogy milyen fenntarthatósági projekteket, aktivitásokat valósítsanak meg?
- A Mapei Zero termékcsalád esetében a vállalatunk nemzetközi központja menedzseli a globális programokat. Ezeknél a termékeinknél a környezetre gyakorolt hatást minimalizáljuk azáltal, hogy a teljes életciklusukban keletkező szén-dioxid-kibocsátást semlegesítjük olyan projektek támogatásával, mint a megújuló energiaforrások használata, az erdőtelepítés és az erdővédelem. Itthon is vannak erdőtelepítési projektjeink, ezekről már a magyar menedzsment dönt, de szervezünk faültetést, illetve rászorulóknak is gyűjtünk, kórházakat, szakiskolákat támogatunk.
- A zöldtermékek fejlesztése milyen szerepet játszik a cég életében?
- Ez kiemelten fontos cél, nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy környezetbarát termékeket fejlesszünk, amelyekben a lehető legmagasabb az újrahasznosított anyagok aránya. A termékfejlesztésben egyébként a hazai munkatársak is részt vesznek, rengeteg ötlet jön tőlük és a központi laborunkkal is szorosan együttműködünk. A beszállítók kiválasztásánál szintén fontos szempont, hogy mennyire foglalkoznak a fenntartható fejlődéssel, mennyire tesznek azért. Amikor például vödrös terméket fejlesztünk, odafigyelünk arra, hogy a beszállítók újrahasznosított anyagból készítsék a műanyag vödröket. Emellett az is szempont a termékfejlesztés során, hogy az alapanyag a lehető legközelebb legyen a gyártás helyszínéhez.
- A tapasztalataik szerint mennyire értékeli a piac, hogy egy építőanyag-gyártó ekkora figyelmet fordít a fenntarthatóságra?
- Az véleményem szerint alapvető, hogy egy cég termékeinek, szolgáltatásainak csúcsminőségűnek kell lenniük, ez a kiindulópont. Ezen túlmenően pedig minden vállalatnak foglalkoznia kellene azzal is, hogyan tud hozzájárulni ahhoz, hogy jobb legyen az emberek élete, a termékein túl is segítse őket, hozzátegyen az életükhöz. Hadd mondjak egy példát! Amikor kitört a Covid-járvány, eleinte alig lehetett maszkot kapni. Az építőipar nem állt le, jártam folyamatosan az építkezéseket, és azt láttam, hogy a szakembereken nem volt maszk. Rendeltünk ezért 30 ezret, és szétosztottuk közöttük, illetve kézfertőtlenítőket is adtunk. Ha ugyanis ők megbetegszenek, akkor leállnak az építkezések, és nem lesz hol lakni, dolgozni. Úgy tapasztalom, hogy ezt a hozzáállást a partnereink nagyon értékelik. Kötelességünknek érezzük, hogy megtegyünk mindent annak érdekében, hogy jobb legyen az emberek élete, és úgy vélem, ez is egy olyan dolog, ami megkülönböztet minket a többi piaci szereplőtől. Szerintem a tisztességes viselkedés része az is, hogy foglalkozunk a fenntartható fejlődés támogatásával a szakmai közösségben is, és a partnereink ezt nagyon jól fogadják. Ezt az is mutatja, hogy bár az építőiparnak tavaly nehéz éve volt, mi 15 százalékkal tudtuk növelni a forgalmunkat.
- Mitől válhatnak valóban fenntarthatóvá az építkezések? A megfelelő anyagok mellett mire lenne még szükség ehhez?
- A fenntarthatóság az építőiparban ott kezdődik, hogy olyat hozok létre kivitelezőként, ami hosszú élettartamú, és addig működik, amíg a megrendelő szeretné. Ha amit építenek, az rossz, egy év után fel kell újítani, elszíneződik, újra kell csinálni, akkor az értelemszerűen a fenntarthatóság ellen hat. Ezért is mondjuk, hogy elsőre véglegeset kell alkotni. A gépesítés is fontos része az építőiparnak, amit csak lehet, azt hatékonyabban és gyorsabban kell elkészíteni, de nagyon fontos, hogy ekkor is betartsák a technológiai sorrendet. Úgy gondolom, ahhoz, hogy egy építkezés fenntartható módon valósuljon meg, az azon dolgozó szakemberek szakmai tudása és etikai hozzáállása is fontos. Mert ha szakmailag jók, fejlődni akarnak, megszerzik az új tudást, emellett tisztességes, etikus módon jót akarnak alkotni, ami tartós lesz, az nagymértékben támogatja a fenntarthatóságot. Természetesen az újrahasznosított alapanyagok vagy a digitalizáció szintén nagyban támogatja ezt a törekvést.
- Mik az idei tervek a fenntarthatóság kapcsán? Milyen új projektekre, aktivitásokra készülnek?
- Terveink között szerepel, hogy Sóskúton elindítunk egy vakolatgyártó üzemet. Ezáltal nagymértékben csökkentjük az abból adódó szén-dioxid-kibocsátásunkat, hogy eddig importáltuk ezt az anyagot. Emellett dolgozunk azon, hogy a dokumentálás során jelentősen csökkentsük a felhasznált papír mennyiségét. Tavaly már 30 százalékos digitalizáltságot értünk el, az idén pedig a 80 százalék a célkitűzés. Várakozásaink szerint szintén hozzájárul a fenntarthatósági törekvéseinkhez, hogy ahol csak lehet, be fogjuk vezetni a mesterséges intelligencia használatát. Természetesen érkeznek új termékeink is a piacra, amelyek fejlesztésénél az előírásoknak való megfelelés mellett az is kiemelten fontos szempont volt, hogy minél magasabb legyen az újrahasznosított anyagok aránya.
