Nagyot fordult a munka világa az elmúlt egy évben: miközben sokan továbbra is az irodákban birkóznak meg a maszkviseléssel és a koronavírus tesztekkel, még többen hosszú hónapok óta dolgoznak home office-ban annak minden előnyével és hátrányával együtt. Bizonytalanság, pandémiás fáradtság, kiégés – valamelyiket szinte minden magyar saját bőrén is tapasztalhatta, ez pedig a vezetőket és a hagyományos „főnök” szerepkört is megkérdőjelezte. Ki lehet sikeres vezető a COVID-érában és milyen soft skillek elengedhetetlenek a széthulló csapatok összetartásához és a fluktuáció megállításához? A LEAD: a jövő vezetője online konferencián többek között a Rossmann, a Decathlon, az EY és a Nokia menedzserei beszéltek a jelen és a jövő legfontosabb kihívásairól.
Már a koronavírus-járvány előtt is kihívásokkal teli napokat éltek a csapatokat vagy éppen kisebb-nagyobb cégeket irányító menedzserek, hiszen a 2020-as évekkel beköszöntött, digitalizált VUCA-világban (volatility: változékonyság, uncertainty: bizonytalanság, complexity: komplexitás, ambiguity: kétértelműség) csak a változás az állandó. A tét a COVID pandémiával együtt csak még tovább nőtt, ráadásul a vezetőknek a munkavállalók egészségét is veszélyeztető helyzetben kell helytállniuk, biztosítani az üzletmenet folytonosságát és a vállalat sikerét. A rossz vezetői teljesítmény komoly következményekkel járhat: az adatalapú HR-tech megoldásokat fejlesztő és a LEAD online vezetői konferenciát szervező CX-Ray felmérése alapján a munkavállalók lemorzsolódásának esélye 50%-kal csökkent ott, ahol a vezetők támogatták beosztottjaik szakmai fejlődését, segítségkérés esetén rendelkezésre álltak és elismerték kollégáik munkáját – vagyis kiemelkedő soft skill-készlettel rendelkeztek. Ezzel pedig nem csupán időt, illetve a kiléptetésre és toborzásra fordított humánerő-forrást, de akár több százezer forintot is megspórolhat egy szervezet.
Önismeret, felhatalmazás, empátia: az első lépés a legnehezebb
A hullámzó krízishelyzetekkel terhelt jövőben tehát a változásokra kreatívan reagáló, agilis csapatok, és a mentorként is kiválóan teljesítő menedzserek lesznek képesek hatékonyan működni. De hogyan válhat valaki jó vezetővé ebben a felgyorsult, kihívásokkal teli világban? Ezt a kérdést boncolgatta a LEAD: a jövő vezetője konferencia szakértői gárdája. Gigler Anita, a Rossmann HR vezetője szerint az első lépés az önismeret fejlesztése: aki tisztában van a saját erősségeivel és gyengeségeivel, az hatékonyabban képes delegálni a feladatokat, jobban megbízik kollégái munkájában és sikerrel alkalmazza a csapattagokat motiváló felhatalmazó attitűdöt is. Az ilyen menedzser nem csupán felismeri és megérti, hogy milyen folyamatokon mennek keresztül a kollégák és a csapat egésze, de át is érzi a nehézségeiket, így empátiával képes kezelni a kialakult helyzetet. Olyan ez, mint egy szemüveg: ha feltesszük és emberként kezdjük figyelni a lencsén keresztül a munkatársakat, akkor indulnak meg az igazi változások – véli Farkas Margit, az EY Személyügyi Tanácsadás Üzletágának Partnere.
A szemléletváltásra pedig minden eddiginél nagyobb szükség van, hiszen sok nehézséget tartogatott az elmúlt egy év a munkavállalók számára. Többségük arról számol be, hogy a csapatokat korábban jellemző pozitív hangulat nagyban sérült, és a vezetők-kollégák kevésbé tudnak egymással törődni, mint korábban. Lesújtó hatással van a járványhelyzet az emberek önbizalmára is: közel 30%-uk sokkal inkább megkérdőjelezi szakmai teljesítményét, 20%-uk pedig úgy érzi, munkatársai szemében is veszített hitelességéből, holott ez nyilván nem a valós kép. Minden eddiginél nagyobb szükség van tehát a kompetenciafejlesztésre, a munkahelyi coachingra, a megerősítő kommunikációra és a kétirányú teljesítményértékelésekre. Annál is inkább, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy a munkavállalók már a poszt-COVID időszakra gyúrnak, több mint harmaduk tervez munkahelyváltást a következő egy évben.
Fenyegető automatizáció? – inkább hasznos kiegészítő
A digitalizáció már a pandémiát megelőzően is villámsebességgel száguldott, azonban a COVID-helyzet valóságos katalizátorként pörgette fel a technológiai forradalmat a hazai vállalatoknál. Ennek kézzel fogható hatásai vannak az emberek mindennapjaiban, hiszen alapjaiban változott meg a munkavállalói élmény és a feladataink nagy része bármikor, bárhonnan elvégezhető. Ugyanakkor fontos eszköz a technológia a cégek kezében is, a karanténidőszakban ugyanis felbecsülhetetlen értéke van annak, hogy a digitális térben tarthatjuk a kapcsolatot a munkavállalókkal, mérhetjük fel éppen aktuális lelkiállapotukat, ismerhetjük meg problémáikat és nehézségeiket, ezáltal pedig sikeresebbé tehetjük a munkavégzést és javíthatjuk a csapat és a vállalat együttes teljesítményét. Úgy tűnik, a jövő ebbe az irányba mutat: a munkahelyeken a technológia gyorsaságát és hatékonyságát ötvözzük majd az emberi értékekkel, az empátiával és a tehetségek támogatásával.
„Az automatizáció egyre inkább jelen lesz a munkánkban, és nagyon is érdemes megvizsgálni, van-e olyan része a feladatainknak, melyet a technológia hatékonyan tud támogatni. Ezeket az eszközöket és megoldásokat ezután sikerrel tudjuk ötvözni az emberi komponenssel, hiszen ez egy olyan hozzáadott értéket képvisel, melyet a gépek nem képesek nekünk nyújtani. A CX-Ray HR-tech fejlesztései éppen ezt az ütős kombinációt aknázzák ki: a 360 fokos kompetenciaértékeléseket elvégzi a mesterséges intelligencia, de a kollégák, menedzserek számára mi fordítjuk le a fontos tanulságokat. Ha ellenállást vált ki egy-egy újítás a munkavállalók körében, és a hálózatelemzés segít megtalálni a kulcsembereket, akiknek számít a véleménye, így ha az ő bizalmukat sikerül megnyerni, könnyebben veszi a változásokat a szervezet egésze is. Nem érdemes ellenállni, a technológia inkább hasznos kiegészítője a munkánknak” – hangsúlyozza Hári Péter, a LEAD: A jövő vezetője online konferenciát szervező CX-Ray ügyvezetője.