A magyar párok túlnyomó többsége szerint a nemi egyenlőség fontos ügy, sőt, feltétele a boldog párkapcsolatnak – derül ki az IKEA nemzetközi kutatásából. Ugyanakkor a magyar férfiak és nők úgy vélik, a közgondolkodás nem vélekedik ennyire egyenlően róluk, és ez az élettel való elégedettségükre nagyban kihat. Jó hír viszont, hogy a megkérdezettek 76 százaléka közösen kezeli a családi kasszát, de van, ahol a takarítás is közös felelősség már. A munkamegosztás változása kis lépés az otthonoknak, ám nagy lépést jelenthet a társadalomnak a továbbiakban, mert így tagjait is boldogabbá, elégedettebbé teheti.
Magyarország a nemek közti egyenlőség érvényesítésében a környező országok és az EU tagállamok között is a sereghajtók között szerepel. 10-ből 9 magyarnak az egyenlő esélyek kérdése mégis fontos ügy, a férfiak és a nők közel 80%-a pedig úgy véli, a boldog élet egyik elengedhetetlen feltétele. A férfiak 48%-a, míg a nők 37%-a azt érzi viszont, hogy a társadalom, amiben élnek, nem adja ezt meg nekik.
Otthon sokkal jobb a helyzet, mint a munkahelyen
„Úgy tűnik, mindezt otthonaikban igyekeznek kompenzálni a magyarok, ahol saját vágyaik és moráljuk szerint teremthetik meg az egyenlőséget” – mondta el Magyar Andrea, a soroksári IKEA áruház People & Culture managere. Mindez az élettel való elégedettségükben is visszatükröződik, ugyanis a munkahelyi élettel a férfiak több mint fele elégedett, míg a nőknek csupán 37%-a mondhatja el ugyanezt.
Az otthoni életben már nagyobb az egyensúly, hiszen a férfiak és nők is hasonló mértékben (a férfiak 62%-ban, a nők 58%-ban) elégedettek. Ez utóbbi értékelésében a nemek közti egyenlőség is szerepet játszik, a megkérdezettek 81%-ánál ez meg is valósul a párkapcsolatukban, míg a munkahelyen és az országban már feleannyian látják az egyenlőséget kibontakozni.
Nemi sztereotípiák: kulturálisan is hozzuk őket
Noha a nemek közti egyenlőség megteremtése megkezdődött a magyar otthonokban, a megkérdezett párok közel 40%-a mégis úgy véli, az otthoni élet megszervezését még mindig nagyban meghatározzák a nemekről alkotott sztereotípiák. Nem meglepő ez alapján, hogy minden második otthonban a nők vezetik teljes mértékben a háztartást. Továbbá még mindig vannak kifejezetten nőies és férfias házimunkák is. Legyen ez kulturális hagyaték, de a vasalás, mosás, főzés, vagy az ablakok tisztítása továbbra is a nők feladata. A férfiak főként a karbantartással kapcsolatos munkákban jeleskednek, pl. járműjavítással, otthoni szerelési munkálatokkal, autómosással kapcsolatos teendőkben.
Kompetencia-alapú házimunkák
Megfigyelhető azonban, hogy vannak olyan feladatok, melyeket hajlamosabbak megosztani egymás között a párok, vélhetően már kompetencia-, vagy tapasztalati alapon. A megkérdezettek több mint fele már közösen vásárol be, a mosogatást pedig 47%-ban osztják meg egymás közt. A takarítás ugyanannyi háztartásban minősül közös feladatnak, mint ahányban még mindig kifejezetten női munkának vélik. A gyerekekkel töltött szabadidő megszervezése is egyre inkább közös tevékenység, hasonlóképp az iskolába/óvodába hordozásuk, a házi feladatban pedig a párok 47%-a már közösen segít. Az azonban egyértelmű konklúzió, hogy a nők még mindig a gondoskodás-központú feladatokban, míg a férfiak a karbantartás körüli teendőkben dominálnak.
Üdítő továbbá az eredmény, miszerint a háztartási költségvetésről a magyar háztartások több mint háromnegyede közösen dönt.
Az egyenlőbb jövő otthon kezdődik
Van tehát út a fejlődésre, és ez az út otthon kezdődik – ezen a magyar párok pedig elindultak a nemek közti egyenlőség megteremtéséért. A számos, már eddig is megtett lépésen túl, a magyar háztartásokban élők 84%-a nyitott arra, hogy akár már holnaptól változtassanak az otthoni felelősség megosztásában.
„Hasonló számban, 80%-uk hosszú távon is így cselekedne, így, ami holnap az ágyneműcsere vagy a főzés közös felelőssége, az több év múltán már a munkahelyen és a társadalomban is érezhető nemi egyenjogúságot és boldogabb életet jelenthet” – zárta gondolatait Magyar Andrea.