A PR alapja továbbra is a hitelesség

Az elmúlt tíz évben sok változás történt a PR és az online vásárlás területén is, volt is miről beszélgetni a Business Lounge márciusi adásainak egyikében. A meghívott vendégek Mammusits Péter, a Lounge Communication ügyvezető igazgatója és Szalma Rita, a kifli.hu kereskedelmi igazgatója voltak.

Van-e létjogosultsága a szektorspecifikus PR-nak? Mammusits Péter, a Lounge Communication ügyvezetője szerint egyértelműen igen, szavaival élve egy FMCG cég és egy energetikai vállalat kommunikációs feladatai ugyanis teljesen eltérőek. Erre példaként hozta fel, hogy „a Coca-Colánál izgalmas volt elmagyarázni, hogy miért is titkos az a recept, ami egyébként nem titkos”, míg például Pakson „fontos, hogy a környező településekkel nagyon valós és szoros párbeszéd folytatódjon”.

Beszélt arról is, hogy jellemzően a nagyvállalati PR-feladatokban az ügynökség leginkább asszisztál, sőt, „az új ügyfeleknél van amikor akár fél évig is asszisztenciát lát el az ügynökség”. A hosszútávú stratégia helyett ma már inkább akciótervekben gondolkodnak, mert „ki tud a mai világban 3-4 évre előre tervezni és azt végrehajtani?”

A PR alapja azonban Mammusits szerint nem változik: „a hitelességről szól, akár terméket, vállalatot vagy közmondást képviselünk”. A hiteles márkák támogatása pedig ma különösen fontos, hiszen „a verseny folyamatos, meg kell becsülni azokat a márkákat, akik stabilan helyt állnak”. Ezt mutatják az elmúlt tíz év tapasztalatai is, hiszen folyamatosan bukkannak fel újabb és újabb versenytársak a versenyszféra minden egyes ágában. Végül pedig szó esett a kríziskommunikációról is, ahol a józanságot igyekeznek képviselni, viszont volt már arra példa, ha egy ügyfél átlépett egy határt: „az már nem a mi ügyfelünk”.

Az adás második részében Szalma Ritával, a Kifli.hu a kereskedelmi igazgatójával a sajátmárkás termékek megjelenéséről és szükségességéről, valamint az online vásárlási szokásokról beszélgettek a műsorvezetők. Mint annyi mindent, a Kifli.hu-t is a covid járvány robbantotta be Magyarországon, a szakember elmondása szerint az időzítés pont jó volt, mert fél évvel előtte már vették fel az embereket a hazai induláshoz. „Jó opció volt arra, hogy egészségesebben és egy picit máshogyan ismerjék meg a szolgáltatást” a vásárlók, akik otthon ragadtak és kiürült a hűtőjük.

Arról is beszámolt, hogy szerencsére a koronavírus-járvány lecsengése után sem estek vissza, tudják hozni az éves szintű 20-30%-os növekedést azóta is. Felfedezhető emellett, hogy a stratégiájuk része a tudatosságra való edukáció, mindemellett „ez szükséglet is, hiszen a vásárló változik”. Ezalatt például a glutén- és laktózérzékenyek egyre növekvő számát is érti, így egyre többen vannak azok, akik máshogy szemlélik a táplálkozásukat - erre a piacnak is reagálnia kell. De milyen a Kiflinél vásárló átlagos magyar fogyasztó? “Az átlagos kosárérték 27 ezer forint körül van, ami magas (...)”, és nemcsak élelmiszert vásárolnak, hanem vegyiárut is, de népszerű az italszekció. Ezek mellett a Kifli kooperál olyan cégekkel is, amelyeknek Magyarországon nincs webshopjuk, de van rájuk kereslet.

Kommunikációs szempontból hogyan érdemes menedzselni egy éles vállalati váltást? Milyen gyakori manapság az impulzuskommunikáció? Hogyan változtatja meg a vásárlói életminőséget a Kifli.hu? A válaszokat a Business Lounge március 26-ai adásában hallhatjátok.