A 4iG Csoport űr- és védelmi divíziója nem csupán egy újabb üzletág a holding portfóliójában, hanem egy olyan stratégiai tudásbázis, amely képes a régió meghatározó innovációs központjává emelni Magyarországot. Dr. Sárhegyi Istvánnal, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG Space & Defence Technologies) elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk a magyar „prime” vállalat stratégiai szerepéről, a védelmi digitalizáció jelentőségéről, a nemzetközi partnerekkel kiépített ökoszisztémáról és arról, hogyan válik a „sci-fi” kézzelfogható gazdasági realitássá.
- Miként definiálná a vállalatcsoport küldetését a magyar űripari képességek fejlesztésében és integrációjában?
- A 4iG SDT megalapításával megszületett az első magyar magántulajdonú „prime” vállalat az űr- és védelmi szektorban. A prime státusz lényege, hogy olyan első számú fővállalkozóként és rendszerintegrátorként működünk, amely képes a legkomplexebb, nagy volumenű nemzetközi projekteket is bevonzani és koordinálni. Egy ilyen típusú nagyvállalat húzóereje az egész hazai ökoszisztémát magával emeli: mi vagyunk azok, akik képesek megfinanszírozni a hatalmas forrásigényű fejlesztéseket, és olyan nemzetközi tudást, illetve technológiákat hozunk be az országba, amelyhez a hazai szereplőknek önállóan nem lenne hozzáférésük. A kis- és középvállalkozásoktól kezdve az egyetemeken át a kutatóintézetekig mindenkit képesek vagyunk bekapcsolni a nemzetközi értékláncba, hosszú távú és kiszámítható fejlődési pályát kínálva nekik. Működésünk alapja, hogy a teljes vertikumot lefedjük: ha az ügyfélnek saját műholdra van szüksége, legyártjuk, ha üzemeltetésre, azt is biztosítjuk, ha pedig adatokra vagy sávszélességre van igénye, azt is szolgáltatjuk. Ebben olyan stabil pillérekre támaszkodunk, mint a legnagyobb hazai űrmérnöki kapacitással büszkélkedő Remred, a földi kiszolgálóegységekben három évtizedes tapasztalatot szerzett Hungaro DigiTel vagy a geodata-kompentenciánkat magában foglaló NADIR, amely mesterséges intelligencia segítségével elemez földmegfigyelési adatokat. És mivel szakmailag és strukturálisan is kompatibilis, kiszámítható partnerei vagyunk a globális piaci szereplőknek, jelentősen könnyebb számunkra a technológiai transzfer és a nemzetközi know-how hazai beáramlása.
- Mi a vállalatcsoport legfontosabb célkitűzése a következő időszakra?
- A víziónk egy globálisan versenyképes űr- és védelmi vállalat megszilárdítása, amely agilitásával és innovatív megközelítésével új szerepköröket hoz a hazai és a nemzetközi piacra. Szakmai meggyőződésem, hogy a következő évtized a digitalizációról kell szóljon. Ez a folyamat túlmutat a haditechnikán, egy olyan holisztikus integrációról beszélünk, amely az űripartól a kritikus infrastruktúra logisztikájáig minden területet összekapcsol. A digitalizáció az a motor, amely az eszköztárunkat ütőképessé, adatvezéreltté és hatékonnyá teszi, nem csupán önmagában, hanem a NATO keretrendszerbe illeszkedve is. A szinergia nálunk a védelmi digitalizációban csúcsosodik ki, ahol a csoport kompetenciái találkoznak az űr- és védelmi technológiákkal. Így az infrastruktúra, a szoftver és a biztonság egy egységes, zárt rendszert alkot. Mindez a társadalmi hasznosságot szolgálja, a technológiai felkészültség ugyanis annak záloga, hogy az emberek biztonságban érezhessék magukat.
- Mennyire technikai vagy pénzkérdés, hogy ezen a pályán nemzetközi szinten is labdába lehessen rúgni?
- Bár a tőke elengedhetetlen, a globális színtéren nem a puszta tőkeerő, hanem a technológiai színvonal és a gyorsaság dönt. Magyar szereplőként azonnal exportképes szolgáltatásokkal kell megjelennünk, nincs időnk évtizedekig tartó lassú belső építkezésre. A verseny tehát technológiai és rugalmassági kérdés, a siker kulcsa pedig a hazai mérnöki szaktudás, amelyet tudatosan ötvözünk a nemzetközi technológiai transzferrel. Ebben a folyamatban a tőke az üzemanyag, de a valódi motor a technológia és a szakembereink szellemi tőkéje.
- Mennyire van szükség ma szemléletformálásra? A közvélemény szemében az űripar nem tűnik még mindig túlságosan sci-finek?
- Szükség van a tudatos szemléletformálásra. A HUNOR-hoz hasonló nemzeti programok a kétkedést motivációvá alakítják, de ehhez stabil ipari háttér is kell, amely felszívja ezt a tudást és perspektívát kínál a hazai tehetségeknek. A technológia csúcsát jelentő űr- és védelmi ipar mindig is az innováció bölcsője volt, ezen keresztül vezet az út a tudásalapú társadalomhoz. Nemzetközi példák igazolják, hogy az itt felhalmozott tudás más iparágakba is „lecsorog”, technológiai ugrást hozva a teljes gazdaságnak. Ahogy a SpaceX visszahozta a hetvenes évek felfedező életérzését, nekünk is meg kell mutatnunk a saját víziónkat.
- A tudomány és a marketing hagyományosan nem jár együtt. Ma viszont mennyire fontos a tudásmarketing?
- A tudomány és a marketing kapcsolata valójában szorosabb, mint sokan gondolnák. A NASA példája jól szemlélteti, hogy a csúcstechnológia sikere elképzelhetetlen tudatos márkaépítés nélkül. Ma a SpaceX vagy a Tesla is azt igazolja, hogy a hatékony kommunikáció nem csupán kiegészítője, hanem szerves része az innovációnak. Ezt a szemléletet követjük mi is: a komplex tudást érthető és vonzó narratívába kell ágyazni a valódi hatáshoz. A tudásmarketingünk kettős célt szolgál. Egyrészt megszólítjuk és a közös munkába vonjuk azokat az agilis, tudásszomjas fiatalokat, akikben megvan a vágy a világformáló technológiák iránt, másrészt a tapasztalatainkat egyetemi kurzusokká és oktatási anyagokká formáljuk. Ezért stratégiai jelentőségűek az akadémiai együttműködéseink, például a győri Széchenyi István Egyetemmel és a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Nem elszigetelt laborokban fejlesztünk, hanem a tudás megosztásával építjük azt a hazai bázist, amely hosszú távon is versenyképessé teszi a magyar űr- és védelmi ipart.
- Ha Magyarország regionális és globális esélyeit nézzük, melyek azok a kitörési pontok, ahol a hazai szakértelem és az üzleti lehetőségek a leginkább találkoznak?
- Három ágazatban válhatunk nemzetközileg meghatározóvá, az űriparban, a szárazföldi rendszerekben és a védelmi digitalizációban. A Rába Holding többségi tulajdonának megszerzése valódi léptékváltás: célunk, hogy a vállalatot a régió legmodernebb védelmi gyártóközpontjává emeljük. Terveink szerint elindítunk egy 100 milliárd forintos saját forrású modernizációs programot, amellyel a technológiai hátterünket világszínvonalra hozzuk. Erre alapozva hazai és exportprogramok keretében akár tízezer katonai jármű gyártását és karbantartását is vállalhatjuk. Ez a három terület – az űr, a járműgyártás és a digitális integráció – alkotja azt a stratégiai háromszöget, ahol a hazai mérnöki szaktudás és az üzleti potenciál jelenleg a legoptimálisabban találkozik.
- Mekkora növekedési potenciált lát a hazai űr- és védelmi iparban a következő évtizedre nézve?
- Alig néhány évvel ezelőtt ez a szektor szinte még nem is létezett Magyarországon, mára viszont ott tartunk, hogy csak a 4iG SDT kötelékében több mint háromezer szakember dolgozik. Nem csupán egy piaci rést töltünk be, hanem egy új, stratégiai jelentőségű nemzetgazdasági húzóágazatot építünk. Egy ilyen léptékű vállalat megjelenése jelentős multiplikátorhatást generál, hiszen minden nálunk létrejövő munkahely mögött számos további pozíció jelenik meg a beszállítói láncban és a kutatási hálózatokban. A célunk az, hogy az űr- és a védelmi ipar a magyar gazdaság egyik leginnovatívabb pillére legyen, amely a régió meghatározó technológiai szereplőjévé emeli az országot.
- Az űr- és védelmi ipar hagyományosan zárt és konzervatív világ. Ehhez képest a 4iG SDT kommunikációja szokatlanul nyílt, intenzív és látványos, különösen a közösségi médiában. Tudatos ez a stratégiai szembehelyezkedés?
- Valóban egyfajta paradoxonról van szó, hiszen egy alapvetően zárt szektorban alkalmazunk transzparens és markáns kommunikációt. Egy ilyen nagyvállalattól korábban szokatlan volt az a fajta intenzív jelenlét, amit például a LinkedInen képviselünk. Amikor elkezdtük, nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is úttörők voltunk ebben. A szakmai sajtóban is téma volt, hogy miként használjuk ki a közösségi média lehetőségeit, mert először mertük ennyire transzparensen és innovatívan megmutatni ezt a világot a szélesebb közönségnek. A témánk hálás, hiszen az űrhajózás és a védelmi csúcstechnológia kifejezetten érdekes, látványos terület, és mi tudatosan szeretnénk élni ezzel az adottsággal.
Simon Krisztián
Az interjú teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.
