A sértegetés ára – folytatódik az NMHH podcast-sorozata

A közügyekben megszólalóknak még a szélsőséges bírálatot is tűrniük kell, de a gyakorlatban nem mindig könnyű eldönteni, hogy ki minősül közszereplőnek, mi számít közügynek, és melyik az a vélemény, amelyikre már nem terjed ki a szólásszabadság védelme. Ebben a kérdésben segít eligazodni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó podcast-sorozatának új epizódja Koltay András, az NMHH elnöke, valamint Péntek Zoltán ügyvéd részvételével.

„Féreg”, „hazaáruló”, „tolvaj”, „pszichopata” – így címkéznek a közéletben, sőt, a gyalázkodások többsége nem is tűri a nyomdafestéket. Igaz, ma már elsősorban nem a hagyományos sajtóban vagy médiában becsmérlik egymást az emberek, hanem a közösségimédia-oldalakon, amelyek bárkinek megszólalási felületet biztosítanak, ingyen és szerkesztői felelősség nélkül. Mivel a közügyek szabad megvitatása a demokrácia sarokköve, az ilyen megszólalások a szólásszabadság kiemelt védelmét élvezik. A közérdekű kérdések taglalásakor tehát az erősebb kifejezések használata is megengedett, a közszereplőknek, közügyekben megszólalóknak még a sarkosan megfogalmazott véleményeket is tűrniük kell. Ilyenkor a jó hírnévhez és a becsülethez való jog visszahúzódik – de meddig kell elviselnie a sértegetést annak, aki közügyben véleményt nyilvánít? Hol a határ közügy és magánügy, közszereplő és magánember, becsmérlés és véleménynyilvánítás között, és kaphat-e védelmet a szélsőséges bírálattal szemben az, aki önként tárja nyilvánosság elé a magánélete részleteit? Közszereplővé válik-e bárki pusztán attól, hogy magát így jelöli a közösségi médiában, és közszereplők-e a celebek vagy az influenszerek?

„Meggyőződésem, hogy az influenszerek közéleti szereplők. Azért, mert nemcsak alkalmasak a közvélemény befolyásolására, hanem kifejezetten ez is a céljuk” – mondja Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke az NMHH Podcast szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó sorozatának a jó hírnév, a becsület, a magánélet és a szólásszabadság kapcsolódásait vizsgáló adásában.

„Megítélésem szerint helyes, hogy Magyarországon a jogrendszer abba az irányba indult el, hogy a közügyek vitáiban széles körű szólásszabadság érvényesül” – hangsúlyozza Koltay András.

„A kereskedelmi tévékben lehetett először a nyilvánosságban látni megbotránkoztató, morális pánikot okozó jeleneteket. Ezek mára már átkerültek az internetre. Tehát aki ilyen tartalmat keres, az az interneten könnyűszerrel megtalálja, és ez egy kicsit kihúzta a szőnyeget a televíziók alól” – reflektál az adásban a médiatér átalakulására Péntek Zoltán ügyvéd.

Mindkét megszólaló szerint fontos kérdés, hogy be lehet-e árazni a jogsértő véleményeket, azaz elég szigorúak-e azok a jogszabályok, amelyek a hírnév, a becsület, a magánélet és az emberi méltóság megsértését szankcionálják. Vajon van-e elrettentő ereje a bíróságok által megítélt sérelemdíjnak és a médiahatóság részéről kiszabott bírságnak? Alkalmasak-e egyáltalán ezek a jogi eszközök arra, hogy helyreállítsák a megsértett jó hírnevet, az emberi méltóságot, vagy visszatartsanak bárkit is az ilyen jogsértésektől? Ezekre a kérdésekre is választ ad a legújabb epizód.

Az NMHH szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó podcast-sorozata – a korábbiakhoz hasonlóan – elérhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság YouTube-, Spotify- és Apple Podcasts-csatornáján. A sorozat műsorvezetője Exterde Tibor.