A NAV 2019-es adatai alapján 304,830 magánszemély vallott be tőkejövedelmet (többek között osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből származót). A tőkejövedelmek közel fele Budapesten (34%) és Pest megyében (15%) keletkezett. Szintén magas volt a súlya Bács-Kiskun megyének (6,8%), míg Nógrád megyének egyedüliként volt 1% alatti (0,6%) részesedése.
A „tőkések” országos megoszlása négy megyében volt öt százalék körüli, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyékben 5%, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, 4,9%. Ezzel egy időben Tolna (2%) és Nógrád (1,4%) megyékben alacsony volt az arányuk.
Budapesten és a megyei jogú városokban él a „tőkések” legnagyobb része, 45%-a, és az összes tőkejövedelem több mint felét (55%-át) is itt vallották be. Az egy „tőkésre” jutó bevallott tőkejövedelem a fővárosban kiugróan magas volt, itt átlagosan 8,2 millió forint tőkejövedelmet vallottak be fejenként. A fővároson belül, nem meglepő módon, a XII., a II., és az I. kerületben volt a legmagasabb az érték (16,7, 15,7 és 10,9 millió Ft/fő) A megyei jogú városokban ez a szám átlagosan 5 millió forint volt.
A megyei jogú várok között magas volt az egy bevallóra jutó átlagos tőkejövedelem (pl. Győrben 6,9, Kecskeméten 5,9, Érden, Székesfehérváron és Debrecenben 5,5 millió forint). A legalacsonyabb érték Salgótarjánban született (átlagosan 2 millió forint). A legmagasabb egy bevallóra jutó tőkejövedelmet Felcsút községben vallották be (472,4 millió forint), s ez összesen 30,7 milliárd forintnyi tőkejövedelmet jelent – olvasható a GKI közleményében.
