A kormány Új Gazdaságpolitikai Akcióterve hivatott beindítani a 2025-ös „repülőrajtot”, amelynek 21 pontjából 10 kötődik közvetlenül vagy közvetve az ingatlanszektorhoz, amely ágazat (az építőipart is beleértve) a GDP maximum 15%-át teszi ki. A szektor kis súlya eleve kétségessé teszi, hogy a program teljes GDP-re gyakorolt hatása elégséges lehet-e 3,5%-os növekedés arányos részének eléréséhez – írja elemzésében a GKI.
A 10 ingatlanpiaccal kapcsolatos pontból 6-nak nem, vagy csak 2025 után lesz hatása. Az Airbnb feltételeinek megszigorítása, a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének felülvizsgálata, az 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon korlátozott bevezetése és az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA-kulcs fenntartása, valamint a fiataloknak szóló lakásprogram részletek nélküli terve nem hat érdemben a lakásvásárlásra és lakásfelújításra. A kollégiumi férőhelyek bővítését, az új lakásépítést, valamint bérlakásépítést ösztönözni kívánó lakáspiaci tőkeprogramra március 1-jétől lehet pályázni, ami a pályázat átfutási idejét figyelembe véve azt jelenti, hogy a program várhatóan 2026-tól kezdődően fejthet ki (nem túl jelentős) hatást.
A 2025-ben is hatást gyakorló programpontok közé tartozik a már korábban meghirdetett energetikai korszerűsítési program, a vidéki otthonfelújítási program, a SZÉP kártya és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések lakás célú felhasználási lehetősége. Az energetikai korszerűsítési program 108 milliárd forintos keretű, míg önkéntes nyugdíjpénztárakban 2024. szeptember 30-án 2164 milliárd forint volt. A vidéki otthonfelújítási program volumenéről a 2021-2022-es otthonfelújítási program támogatási összegéből lehet kiindulni (két év alatt 620 milliárd forint). Az 50%-os támogatási hányaddal és hasonló volumennel számolva (szűkebb körben) 620 milliárd forintot mozgathat meg a program idén. Emellett a SZÉP kártyákon található pénzek 50%-a, 210 milliárd forint is lakás célra költhető.
A tényleg megmozduló összegek azonban ennél jóval kisebbek lesznek. A vidéki otthonfelújítási program a korábbinál jóval szigorúbb feltételek mellett ad támogatást, az önkéntes nyugdíjpénztárakból a kormány maga is csak 300 milliárdot forintot vár, míg a SZÉP kártya esetében a teljes összeg mintegy harmada kerülhet elköltésre a szektorban, amennyiben GKI lakossági felméréseinek lakásvásárlást és lakásfelújítást tervezők arányával számolunk. A program által a szektorba juttatott teljes összeg 2025-ben várhatóan kb. 780 milliárd Ft lesz.
