A múlt évet összességében a kereslet és a reálárak csökkenése jellemezte a lakáspiacon, de a III. negyedév adatai a KSH, valamint az MNB legfrissebb lakásindexei szerint már inkább az iránykeresésre utalnak. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője lehetségesnek tartja, hogy néhány hónap múlva visszatekintve már úgy láthatjuk, hogy 2023 közepén magunk mögött hagytuk a mélypontot.
Noha a lakáspiaci forgalom immár kétéves folyamatos csökkenése 2023. III. negyedévében is kitartott, a hanyatlás üteme csökkent, derül ki a KSH legfrissebb lakásindexének adataiból. Míg az év első két negyedében 40, illetve 28 százalékkal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az előző esztendő azonos időszakaiban, addig a III. negyedévben 17 százalék volt a visszaesés. A mérséklődő kereslet a múlt év során erősebben érintette az új építésű lakásokat: míg 2022-ben azok a forgalom 7,4 százalékát adták, addig 2023-ban – 45 százalékos csökkenés nyomán – már csak a 3,5 százalékát.
Az árak csak kismértékben változtak a múlt év egyik negyedéről a másikra. A használt lakásoknál az I. negyedév emelkedést (+3,5%), a II. stagnálást, a III. pedig visszaesést (-0,6%) hozott. Így a július-szeptemberben érvényesíthető árak épphogy meghaladták (+0,2%) az előző év hasonló időszakában kialakultakat. Az új építésű otthonoknál jelentősebb volt az éves elmozdulás (+11%), de a reálértékük megőrzésére – tekintettel a 18 százalék körüli inflációra – még ezzel sem voltak képesek.
A KSH 2015-ös árakhoz viszonyító lakásárindexének történetében még soha nem volt ilyen távol egymástól a nominális és reálindex: 2023. III. negyedévében a különbségük elérte a 100 százalékpontot. Négy évvel korábban, azaz a Covid előtti utolsó békeévben a nominális index 173,2% volt, míg a reál 158,4%. A különbségük mindössze 14,8 százalékpont, két évvel később, a piaci visszaesés előtt ez a differencia már 34 százalékpont, majd újabb két év után elérte a százat, amikor a nominál index 266,9%, a reál pedig 166,8% lett.
Az MNB lakásárindex az általa vizsgált mindhárom településkategóriában azt mutatja, hogy tavaly két árnövelő negyedév után ismét enyhe visszaesést hozott a harmadik, és ez a fővárosnál -2%, a vidéki városoknál -0,9%, míg a községeknél -2,8% lett. Az előző év azonos időszakával összevetve azonban még így is szerény (0,7-2,2 százalékos) pluszban zárhattak. Jelentősebb volt a különbség az egyes régiók városai között. Legjobban az észak-magyarországiak (6,7%) és a dél-dunántúliak (4,8%) drágultak. Ezzel szemben a közép-dunántúli, illetve közép-magyarországi, azaz a Pest vármegyei városok még vesztettek is az egy évvel korábbi árszintjükből, 1,4, illetve 3,4 százaléknyit.
A közép-dunántúli árak mostani korrekcióját magyarázhatja például az – miként Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője felidézi –, hogy ott összességében igen dinamikus volt az árnövekedés az utóbbi években. Ám az elemző ennél is fontosabb jelnek tartja, hogy a 2023-as év piacának eddig megismert számai – köztük immár a III. negyedéviek is –, egyelőre nem rendeződnek trendbe. Az egyes részmutatókban negyedévről-negyedévre apró kilengések látszódnak, és változik is az irányuk negatívból pozitívba, vagy vissza. Ezek mutatják az eladók és a vevők bizonytalanságát a piac várható alakulását illetően. Megvan ugyanakkor a realitása – de ezt majd csak utólag láthatjuk –, hogy tavaly volt a mélypont, amikor a piac iránya megfordult.
Az optimisták további erőt is meríthetnek a KSH adataiból, ugyanis a 2023-as forgalom településtípus szerinti elemzése a főváros, a vármegyeszékhelyek, a városok és a községek esetében is azt mutatja, hogy a tranzakciószám negyedévről-negyedévre egyre kevésbé maradt el a visszaesés előtti, azaz a 2021-es szinttől. Sőt, Budapest esetében a III. negyedév forgalma 15 százalékkal felülmúlta a két évvel korábbit. Ennek az elemző szerint az a tapasztalat adhat súlyt, hogy a fővárosi lakáspiac történései rendszerint előképét adják a szektor országosan is kibontakozó folyamatainak.
