A mesterséges intelligencia (MI) segítségével szinte korlátlanul növelhetjük a lehetőségeinket, de ehhez nem sci-fi történeteket, hanem a tudatos használatot és a vele járó kockázatokat, a szabályozási hátteret kell ismernünk – véli dr. Dietz Ferenc. A Gábor Dénes Egyetem elnöke és a Mesterséges Intelligencia Koalíció Oktatási és tudatosítási munkacsoportjának vezetője az mmonline.hu-nak adott interjúban beszélt arról is, hogyan hasznosítják az oktatásban az MI-t, hogyan alakítja majd át az életünket ez a technológia és arról is, hogyan válhatna Magyarország az MI-forradalom éllovasává.
- Eléggé megosztott a közvélemény a mesterséges intelligencia kapcsán, vannak, akik a világvégét várják tőle, mások megváltóként tekintenek rá. Ön mit gondol erről a technológiáról, kell-e tartanunk tőle?
- A mai, egyre szélesebb körben terjedő, sokunk által használt mesterséges intelligencia – a „szűk mesterséges intelligencia” - akár a fejsze, csupán egy eszköz, tőlünk függ, hogy gyújtóst vagy egy pótolhatatlan festményt aprítunk vele, vagy éppen házat építünk. Az emberi képességeket eddig csak fizikailag tudtuk kiterjeszteni, most azonban tökéletesen oldunk meg számtalan gondolkodást igénylő feladatot is az MI-vel. A cél változatlanul az emberi adottságok erősítése és nem helyettesítése. Persze teljesen új helyzet lesz, amikor az MI már magát programozza, azaz elérjük az „erős intelligenciát”. De ettől nem tartanunk kell, hanem felkészülni rá, azaz globális együttműködés keretében kell a jogi és technikai, valamint filozófiai, etikai, társadalmi kérdésekre megfelelő választ találnunk. Az MI segítségével szinte korlátlanul növelhetjük a lehetőségeinket, de ehhez nem sci-fi történeteket, hanem a tudatos használatot és a vele járó kockázatokat, a szabályozási hátteret kell ismernünk.
- Véleménye szerint mikor kell elkezdeni megismertetni a fiatalokkal az MI-ben rejlő lehetőségeket és veszélyeket? Foglalkozzanak ezzel már az általános iskolában, vagy ráér középiskolában, esetleg elég csak a felsőoktatásban?
- Az MI ismerete megkerülhetetlen, ezért a mesterséges intelligencia használatát - kontroll mellett - be kell építeni a teljes oktatási rendszerbe. Célszerű az alapvető tudnivalókkal már a szabadidős felhasználásuk megkezdése előtt megismertetni a gyerekeket. Ma ez általában a 10-12 évhez köthető, de ez a korhatár egyre gyorsabban csökken. Figyelni kell arra, hogy a gyerektől a nyugdíjasig, minden korosztályt a gondolkodásukhoz leginkább illeszkedő módszerekkel és témakörökben oktassunk. Az algoritmusok, a modellek működési logikáját kell először megérteni, hogy a folyamatosan fejlődő technológiai rendszereket biztonságosan tudják használni. Az általános iskola alsó tagozatában például interaktív játékokon, programozható robotokon keresztül lehet az alapokat megismertetni. Középiskolában azonban már beszélni kell az adatvédelemről, etikai kérdésekről, kritikus véleményformálásról, a fenntarthatóságról, és az egyes feladatokra használható gyakorlati alkalmazásokról, problémamegoldásról is. Felsőoktatásban pedig jöhetnek a mélyebb szakmai ismeretek, az adatfeldolgozás, az algoritmusok, a különböző modellek, valamint a stratégiai alkalmazások és a kutatások. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy hatékony kérdezéshez, a promptoláshoz és a válaszok ellenőrzéséhez elengedhetetlen az alaptudás megléte!
- Hogyan látja, mennyire lesz elengedhetetlen az MI-vel kapcsolatos tudás a mostani fiatalok számára karrierjük során?
- Az MI használata a hatékonyság növelése miatt jelentős versenyelőny, ezért hátrányba kerül, sőt, idővel kiszorul a munkaerőpiacról, aki nem alkalmazza tudatosan a napi feladatai elvégzése során. Az MI folyamatos térnyerése meg fog szüntetni egyes munkaköröket, de ezzel párhuzamosan számtalan új, MI-re épülő pozíció jön majd létre. A folyamatos tanulás, a pár évente történő életpálya váltás elkerülhetetlen lesz mindenki számára. Mindezek a folyamatok nemcsak a munkaerőpiacot, hanem az egész társadalmat, a közgondolkodást átformálják, számtalan ma még nem látható helyzetet teremtve, amire időben fel kell készíteni minden embert. A folyamatos tanulás támogatására a Gábor Dénes Egyetemen számtalan olyan - mikrotanúsítványokat adó – rövid képzést indítunk, amely a töretlen karrierhez friss szakmai ismeretekkel vértezi fel a munkavállalókat.
- Véleménye szerint az oktatásban hogyan lehet hasznosítani az MI-t?
- Az MI által nyújtott lehetőségek közül talán az egyik legizgalmasabb az egyéni tanulási utak kialakítása, azaz mindenki képességeihez igazodva, személyre szabott módon tud részt venni a képzésekben. Az oktatóktól átveszi a rutinmunkákat, az igen megterhelő adminisztratív jellegű feladatokat, ezáltal több időt hagyva az érdemi munkára. Sokat segíthet kutatásoknál ajánlásban, tervezetek előkészítésében, eredmények mérésében, feldolgozásában vagy tananyagok gyártásában, hallgatói számonkérésben. De, ez még csak a kezdet, a ChatGPT és a többi nyelvi modell után a következő robbanás a virtuális világ digitális ikrünk általi „belakása” lesz.
- A Gábor Dénes Egyetemen milyen célokra használják az MI-t, milyenek az eddigi tapasztalatok?
- A Gábor Dénes Egyetem az utóbbi 3 évtizedben mindig az oktatási innováció élvonalában volt, azaz nemcsak követjük a trendeket, hanem alakítjuk is azokat. Az MI-t használjuk az aktuális technológiai, oktatási, kutatási trendek követéséhez, a képzéseink tartalmának a megújításához. Jelen van az MI digitális oktatási rendszerünkben, az Aetherben, vagy a szakmai nyelv elsajátításához használt Xeropan alkalmazásban, a hallgatóink pedig egyre több olyan feladatot kapnak, amelyhez a MI-t kell használniuk. Természetesen az MI-t nemcsak az oktatásban és adminisztrációban használjuk, hanem az új innovációkat kutatjuk is, többek között más egyetemekkel és piaci szereplőkkel közös projektjeinkben.
- A hallgatók hogyan viszonyulnak az MI-vel, milyen a hozzáállásuk ehhez a technológiához?
- Igen nyitottak hallgatóink az új technológiák, az MI, és ahhoz kapcsolódóan a dróntechnológia, ipari és pénzügyi alkalmazások iránt, amiben az is szerepet játszik, hogy a jelentős részük dolgozik a tanulmányai mellett, így saját bőrén tapasztalja meg az MI tudatos, napi használatának az előnyeit. A mi feladatunk biztosítani, hogy biztonságos környezetben kipróbáljak magukat és elsajátítsák azokat az alapokat, amire majd építkezhetnek a későbbi karrierjük során. Nyitottság, frissesség, állandó megújulni tudás, pontos kommunikáció, kreativitás, próbálkozás, kritikai gondolkodás, ésszerű munkamegosztás a géppel, ezek szükségesek az MI-vel való együttéléshez.
- Napjainkban mennyire jelent előnyt egy oktatási intézmény számára, ha hangsúlyozza, hogy az MI használatához is praktikus ismereteket nyújt a hallgatóknak?
- Egy felsőoktatási intézmény előnyét ebben a környezetben a munkaerőpiac valós trendjeire történő proaktív tervezés és ehhez igazodó jövőre felkészítő oktatás adja. A felsőoktatás szemléletet ad a tárgyi tudás mellett, az új MI világ pedig új gondolkodást kíván. Az MI tantervekbe beépítése, így önmagában nem versenyelőny, hanem alapkövetelmény. Abból lehet sikert kovácsolni, hogy mennyire tudatosan és mélyen épül be az MI elméleti és gyakorlati tanítása a képzésbe. Megtanítani mire érdemes és mire nem lehet használni. Ezért nagy figyelmet fordítunk arra, hogy az elméleti ismeretek mellett, a gyakorlati tudnivalókat céges szakemberektől, életből vett példákon keresztül sajátítsák el hallgatóink. Elengedhetetlen a kutatás és innováció ösztönzése, a nemzetközi kapcsolatok építése az MI területén is, mert a trendalakító, innovatív, jövőorientált brand teszi az intézményt vonzóvá a potenciális hallgatók és partnerek számára.
- Véleménye szerint mennyire használjuk ki jelenleg az MI-ben rejlő potenciált?
- Jelenleg az MI-ben rejlő lehetőségeknek csak a töredékét használjuk ki, az infrastruktúra fejletlensége, a hiányos, rossz minőségű, nehezen elérhető adatok és az ismerethiány miatt. A vállalati tapasztalatok pedig azt mutatják, ahol az MI beépült a gyakorlatba, ott ugrásszerűen megnőtt a hatékonyság, dinamikusabbá vált a fejlődés. A munkaerőpiac a tárgyi tudást alapnak tekinti, egyre erőteljesebben a soft skillek és a gyakorlati ismeretek meglétét követeli. Mindennek a hatására elindítottuk a FinTECH Gallery szakmai műhelyünket, és szeptembertől megnyitja kapuit a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt HighTech laborunk, ahol az egymásra épülő MI, drón, ipar4.0 és fintech területeken próbálhatják ki magukat a hallgatóink és a céges partnereink. A számonkérési formák pedig a klasszikus vizsgáztatásról a projektmunkák és a laborgyakorlatok felé mozdulnak el.
- Mely területeken hozhat alapvető változásokat a mesterséges intelligencia a közeljövőben?
- Az egészségügytől kezdve a közlekedésen át egészen a szórakozásig új kihívásokat és mély változásokat hoz az életünk minden területén, például személyre szabott orvoslás, energiaoptimalizálás, precíziós gazdálkodás, önvezető autók. Az igazi kérdés azonban, hogy az emberi kapcsolatok, a gondoskodás, a példamutatás, a felelősség megmarad-e hosszútávon emberi kiváltságnak. Nagy robbanás lesz a telefonunkon hordott saját MI ügynök elterjedése is, ami segítséget nyújt majd számunkra az étkezéstől a pénzügyi befektetésig, és egy idő után megkerülhetetlen hatással lesz az életünkre, ezzel együtt pedig a kibertámadásoknak is kiemelt célpontja lesz.
- Véleménye szerint mire lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország az MI-láz éllovasa és egyik fő haszonélvezője legyen?
- Az MI, akár az áram, a teljes életünket behálózza, ezért csak összefüggő, összetett halmazként érdemes vizsgálni, ahogyan Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája is teszi. Saját területemen maradva az első kérdés, hogy oktatásra, tudatosításra, valamint a kutatási és az innovációs projektek erőteljes támogatására van szükség. Első lépés az MI oktatásba beépítése, hogy minden fejlődni akaró ember nyertese legyen a változásnak. Gyors és olcsó hozzáférést kell biztosítani a kutatás, az oktatás és az ipar számára az MI alappilléreihez, a strukturált adatokhoz, az erős számítógépekhez, a korszerű algoritmusokhoz, illetve modellekhez. Nem feledhetjük a követhető szabályrendszer kialakítását, amely védi mindennapi életünket, a közös értékeinket, de nem akadályozza a piaci fejlődésünket. Nemzeti stratégiában kell meghatározni a fókuszterületeket, erősítésükhöz kihasználva a nemzetközi és a hazai pályázatokat, a kutatási és fejlesztési együttműködéseket. Fontos a kkv-k ösztönzése az MI bevezetésére az egyetemekkel történő együttműködésre, pályázati lehetőségekkel és adókedvezményekkel. Továbbá meg kell találnunk a helyünket az MI nemzetközi vérkeringésben, a globális együttműködésben. Ha ez teljesül, érvényessé válik névadónk, a Nobel-díjas Gábor Dénes híres idézete: „A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni!”
