Ma tette közzé a KSH az szeptemberi fogyasztói inflációs adatokat. Az idei év kilencedik hónapjában a fogyasztói árak minimálisan, 0,1 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest. Az éves inflációs ráta így csökkent: 3,0 százalékra az augusztusi 3,4 százalékról. Az adat enyhén kedvezőbb lett mind az általunk, mind az elemzői konszenzus által várt értéknél. A hazai headline közel négy évvel ezelőtt érintette meg utoljára a jegybank középtávú célját. A maginfláció ezzel szemben emelkedett: 4,8 százalékra nőtt éves szinten szeptemberben.
Ami a havi árváltozásokat illeti, az élelmiszerárak 1,0 százalékkal emelkedtek a megelőző hónaphoz viszonyítva. Az árcsoportok többsége stagnálás közeli, mérsékelt növekményeket mutatott augusztushoz képest. Ez alól kivételt képeznek a járműüzemanyagok, amelyek markánsan, 3,7 százalékkal csökkentek havi alapon. Ezenkívül a kilencedik hónapokban jellemző, az üdülési szezon zárásához nagyban köthető szolgáltatás-áresés valamelyest meghaladta a szokásos mintázatot.
„Mindent egybevetve úgy látjuk, hogy az inflációnak a célsávban maradása egyelőre átmeneti jelenség. A bázishatás az év hátralévő részében meglehetősen kedvezőtlen. Az elkövetkezendő hónapokban a legnagyobb kérdés, hogy a másfél éves recessziós időszak után beinduló gazdaság az év végén mekkora teret enged a további árkorrekcióknak. A dinamikus hazai béremelkedés, valamint a vasúti pályahasználati díj emelkedése együttesen helyez majd nyomást a szereplőkre az ősz folyamában. Ezenkívül a júniusban bejelentett, bankoláshoz köthető többletterhek is hamarosan megjelenhetnek az árazásokban. A termelői árak felől is érzékelhető árnyomás detektálható” - mondta el Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
„Összességében az év hátralévő részében ismét emelkedő értékekre számítunk: decemberre 4-4,5 százalék között index várható. A bázis meglehetősen kedvezőtlen lesz, főként az utolsó negyedévben, így ekkor ismét kiléphet a főszám a jegybanki toleranciasávból. Várakozásunk szerint a dezinflációs folyamat jövőre indulhat újra és a jegybanki célsávba tartósan csak 2025 második felében térhet vissza az infláció” - tette hozzá a szakértő.
A kedvező adat kapcsán – mint mindig – felmerülhet, hogy a jegybank lazább lehetne a tervezettnél a következő ülés alkalmával, ugyanakkor a maginfláció, amely közel 5 százalék volt szeptemberben, valamint a forint gyengélkedése a tartás felé kell, hogy orientálja az MNB-t.
