Fővárosunk sok szempontból egyedülálló a világon, ár-érték arányban verhetetlen szolgáltatásaink, gyógyfürdőink, romkocsmáink, fesztiváljaink, építészetünk, gasztronómiánk mágnesként vonzza a látogatókat. Budapest turizmusa évről évre rekordokat dönt, a szakemberek azonban rámutatnak az árnyoldalakra is.
A legkedvezőbb ár-érték arányú turisztikai célpontokat rangsoroló összeállításokban szinte kötelező módon dobogós helyen végzünk, de más felmérésekben is gyakran ott vagyunk az élvonalban. Májusban például a Bloomberghez kapcsolódó egyik internetes portál végzett kutatást a világ legcsodálatosabb városairól, és az eredmények szerint Velence után fővárosunk a legszebb, olyan desztinációkat megelőzve, mint Párizs, Firenze vagy Róma.
Jól fűszerezve
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) belelendült a főváros népszerűsítésébe, májusban indította Budapest-központú külföldi kampányát, amelyben online, print- és televíziós felületeken hirdetnek a legfontosabb küldő piacokon. Az aktivitással kapcsolatban Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója elmondta: a fővárossal együttműködve a következő négy évben kiemelten foglalkoznak Budapest turizmusával. Azt szeretnék elérni, hogy Budapest top európai főváros legyen, megelőzve Prágát és elérve Bécset, vagyis ha valaki Európába utazik, ne legyen kérdés, hogy Budapestet is látnia kell. A megújuló arculat a Spice of Europe koncepcióra épül, amely kifejezi, hogy az ideérkező vendég megtalál mindent, ami egy klasszikus, európai fővárosra jellemző, a történelmi örökségtől a színes kulturális kínálaton át az első osztályú gasztronómiáig.
„Azután, hogy a FINA kapcsán Budapest intenzív kommunikációt folytatott külföldön, azt vártam, hogy a vizes vonalat viszik tovább, ám most azt feltételezem, hogy az továbbra is megmarad Magyarország kommunikációjára. Egyetértek azzal, hogy a büdzsé jelentős részét online kommunikációra fordítják, én még kevésnek is tartom a 65 százalékot” – mondta lapunknak Lakatos Zsófia, a Magyar PR Szövetség elnöke, az Emerald Public Relations ügyvezetője.
A kampányban az MTÜ első számú globális médiapartnere a CNN, amelynek tévécsatornáin 816 alkalommal sugározzák az imázsfilmet az észak-amerikai és európai régióban. A nemzetközi médiavásárlásra bruttó 1,3 milliárd forintot szánnak az első ütemben, a kampány médiabüdzséjének közel 20 százalékát különböző légitársaságok kommunikációs felületeire fordítják, további 20 százalékot pedig meghatározó utazási és életstílus-magazinokban elhelyezett hirdetésekre költik.
Hotelbumm
Másfélszeresére nőtt a fővárosba érkezők száma 2010 óta, és ehhez nagyban hozzájárult a fapadosok gyors térnyerése, valamint az Airbnb felfutása. A szállodai szobakapacitás – ami jelenleg közel 20 ezer hotelszobát jelent a fővárosban – becslések szerint a következő két évben további 10 százalékkal bővül. „Nem gondoljuk, hogy a magánlakások turisztikai célú kiadását meg kellene szüntetni, hiszen a turista költ, akárhol is lakik. Az Airbnb ugyanakkor nem feltétlenül tesz jót Budapest imázsának, mert alacsony árai révén az olcsó desztináció képét erősíti, nekünk pedig jobb, ha inkább olyanok jönnek, akik többet költenek” – mondta lapunknak Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) főtitkára, aki fontosnak tartaná a terület szigorúbb szabályozását.
Sötét oldal
Fővárosunk sok szempontból egyedülálló a világon, ár-érték arányban verhetetlen szolgáltatásaink, gyógyfürdőink, romkocsmáink, fesztiváljaink, építészetünk, gasztronómiánk mágnesként vonzza a turistákat, csakúgy, mint számos más „budapestikum”. A szakemberek azonban felhívják a figyelmet az árnyoldalakra is. Kovács István negatívumként említi, hogy még mindig sok a felújításra váró épület a belvárosi kerületekben is, a Liszt Ferenc Repülőtér és a belváros között pedig nagyon hiányzik a kötöttpályás kapcsolat. A szakember szerint egy felújítási program sokat javítana a városképen, s jelentősen növelné a magas költőképességű vendégek számát Budapesten a régóta tervezett nagy kapacitású kongresszusi központ megépítése is.
Lakatos Zsófia pedig egy másik kulcsfontosságú tényezőre világít rá: „Magyarország korábban az emberek vendégszeretetéről volt híres. Sajnos ez megváltozott, az idelátogató vagy itt élő külföldiek nagy része idegengyűlöletről és agresszivitásról számol be. Ez óriási nagy baj, mert ha elterjed Budapestről, hogy itt utálnak mindenkit, aki más, mint mi, nincs az a színes-szagos kampány, ami a hírnévromlást ellensúlyozni tudja. Ezért volna itt az ideje annak, hogy a magyarok, a budapestiek felé is kommunikáljon a kormány a turizmussal és a vendégszeretettel kapcsolatban, és visszaállítsa azt, amire oly büszkék voltunk. Mert különben felesleges lesz idevonzani a turistákat, hiszen úgyis kiutáljuk őket.”
Kuti Noémi
(Cikkünk teljes terjedelmében megtalálható a Marketing&Media legújabb számában.)
