Digitális adót vetne ki az olyan nagy internetes cégekre, mint a Facebook és a Google a franciák után a cseh kormány is. A lépéstől évente mintegy ötmilliárd cseh koronás (nagyjából 63 milliárd forint) plusz bevételt várnak. Itthon mindkét cég szerepel a NAV jelentős összeggel tartozókat nyilvántartó listáján, csak tavaly többmilliárd forintra tehető az az adó, amit nem fizettek be. A franciák is adóztatnák a tech-cégeket, azonban elemzők arra figyelmeztethetnek, hogy az érintett vállalkozások az ügyfeleikre háríthatják át a költségeket.
A csehek digitális adójáról a két koalíciós párt, az ANO és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) állapodott meg. Az MTI beszámolója szerint a prágai pénzügyminisztériumnak május végéig kell kidolgoznia a vonatkozó konkrét javaslatot. A pénzügyi tárca konzervatív becslése szerint az adóból, amelyet 2020 közepén vezetnének be, évente mintegy öt milliárd korona folyna be az államkasszába.
A digitális adó a legjelentősebb globális szereplőkre fog vonatkozni. Ez reagálás arra, hogy az Európai Unió és az OECD szintjén sikertelen és lassú a megoldások keresése – nyilatkozta Alena Schillerová pénzügyminiszter. „A vita nem arról folyik, bevezetjük-e ezt az adónemet, hanem arról, hogy mikor, milyen formában és milyen nagyságban” – szögezte le a tárcavezető. Az új adó azokat a cégeket fogja érinteni, amelyek globális szinten évente több mint 750 millió eurós forgalmat bonyolítanak le.
Az adót nem a nyereségre, hanem az internetes cégek forgalmára vetik ki. Az érintett cégeknek kötelező lesz megnevezni egy képviselőt, aki a csehországi adókötelezettségeiket intézi.
A Facebooknak és a Google-nek elvileg Magyarországon is jelentős összegű reklámadót kellene fizetniük. A két társaság iparági becslések szerint a digitális reklámköltés 55 százalékát tudhatta magának a múlt évben Magyarországon. Ez alapján 2018-ban mintegy 3,7 milliárd forintnyi reklámadót kellett volna befizetniük.
A Marketing&Media magazin áprilisi számában megjelent összeállításunk szerint a Google és a Facebook írországi érdekeltsége is szerepel a NAV huzamosabb ideig, jelentős összeggel tartozókat felsoroló listáján. Azt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi a tartozásuk, mivel érdeklődésünkre az adóhatóság azt közölte, hogy nem adhat ki adatokat egyes adózókról, viszont az biztos, hogy a meghaladja a százmillió forintot.
Azt viszont elárulták, hogy ha a NAV egy adózónál adótartozást észlel, a behajtási eljárás általános szabályai szerint minden törvényes eszközt igénybe vesz a tartozások behajtására. Az adóhatóság tájékoztatása szerint külföldi vállalkozás esetében – ha az nem rendelkezik Magyarországon végrehajtás alá vonható vagyonnal – behajtási jogsegély vagy nemzetközi egyezmény alapján kezdeményezhető behajtás egy másik államban.
Egyelőre tehát nem lehet tudni, hogy mi lesz a sorsa az elmaradt adónak nálunk, azonban az jól látszik, hogy európai szinten problémát jelent a nagy technológiai cégek adóztatása. Emiatt különösen érdekes lesz, nemcsak az, hogy mit hoznak ki a csehek a digitális adóból, de az is, hogyan alakul majd a franciák kísérlete a „GAFA”-val, vagyis azzal az új adónemmel, amit a globális technológiai vállalatokra rónának ki. Az elnevezés a Google, az Amazon, a Facebook és az Apple első betűinek összevonásából származik, de természetesen jóval több társaságot érintene az új adó. Az elképzelések szerint a franciáknál is azoknak a cégeknek kellene megfizetniük, amelyek globális szinten évente 750 millió eurónál, míg Franciaországban 25 millió eurónál nagyobb bevételre tesznek szert. A már említett 4 társaság mellett egész biztos, hogy érintett lenne az Uber, az Airbnb és a Booking.com, de például az online hirdetési piacon tevékenykedő francia Criteo is fizethetné az extra terhet.
Az adókulcs egyébként 3 százalék lenne, és a franciák számításai szerint éves szinten mintegy félmilliárd eurót hozna a költségvetésnek az új adónem, ami egyébként visszamenőleg, 2019. január elsejétől lenne érvényben. Persze nagy kérdés, hogy végső soron ki fizetné ki a plusz terhet. A Deloitte hálózatához tartozó francia jogi cég, a Taj elemzése szerint ugyanis a megemelkedett költségek túlnyomó részét a fogyasztókra és a szolgáltatásaikat használó vállalatokra hárítanák át a technológiai óriások. A márciusban nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a többlet terhek 55 százalékát az egyéni, míg 40 százalékát a vállalati ügyfelekre hárítanák át az érintett társaságok és csak 5 százalékát fizetnék maguk. Az új adóra vonatkozó tervezetet idén március 6-án hozták nyilvánosságra, a francia nemzetgyűlés pedig a tervek szerint lapzártánk után, április 8-án tárgyal róla.
