Világszerte több mint 1,2 milliárd, Magyarországon közel 600 ezer ember él valamilyen regisztrált akadályoztatottsággal. Az Európai akadálymentességi törvény idei nyári hatálybalépésével az akadálymentesség és az inkluzivitás a felhasználói élmény alapterületévé válik.
Ugyanakkor ez a téma túlmutat a jogi követelmények teljesítésén: a cél, hogy mindenki számára érthető és használható felületeket, digitális élményeket teremtsünk. A digitális akadálymentesség prioritásával a vállalkozások ösztönözhetik az innovációt, bővíthetik piaci elérésüket és erősíthetik márkájuk értékét.
Egyes technológiák, például a mobiltelefonok sok ember elé szituációs akadályokat gördítenek. Ez felveti a kérdést: az embereknek kell alkalmazkodniuk egyes technológiákhoz vagy a technológiáknak kellene az emberi igényeket kielégítenie?
Miért van szükség inkluzivitásra?
Ha a saját képességeinkre és korlátainkra mérve tervezünk, olyan termékeket fejlesztünk, amelyek egy bizonyos korcsoportnak, nemnek, nyelvi, fizikai képességnek és technológiai tudásnak felelnek meg. Tehát azoknak, akiknek adott szintű hozzáférése van pénzhez, időhöz és közösséghez.
Ha emberekről van szó, nincs olyan, hogy „normális, átlagos”: az interakcióink a különböző technológiákkal attól függenek, mit és hogyan látunk, hallunk, mondunk és érzékelünk. Azt feltételezni, hogy ezek a képességek mindig, mindenki számára rendelkezésre állnak, kizárja az emberek egy részét a tervezett élményekből. Az inkluzív tervezés figyelembe veszi az emberek sokrétűségét, és lehetővé teszi, hogy többen férjenek hozzá a termékekhez és szolgáltatásokhoz, szélesebb képességspektrummal, egyszerűbben. Ez egyúttal megnyitja a márkák számára annak a lehetőségét, hogy egy nagyobb réteget érjenek el.
Inkluzív tervezéssel az akadálymentességért
Az inkluzív tervezés egy szemléletmód, ami lehetővé teszi, hogy emberi képességek széles körére tervezzünk úgy, hogy a folyamat közben együttműködünk és tanulunk az igényeikről, a fájdalompontjaikról, a motivációikról. Ennek eredményeképp olyan megoldásokat dolgozunk ki, amelyek mindenki számára megfelelők, és részt tudnak benne venni. Jó példa erre a Microsoft Inclusive Design módszertana, amelyet 2015 óta több mint 2 millió alkalommal töltöttek le, 60 egyetemen tanítják és 80 ezer embert képeztek ki rá. A cég fő célja, hogy a módszertant normává tegyék a tervezésben.
Ha inkluzív tervezési megközelítést használunk, a termékeket vagy a szolgáltatásokat akadálymentessé tesszük. Tehát az akadálymentesség egy tulajdonság, míg az inkluzív tervezés egy módszertan. A Mastercard Touch Card megoldása például ötvözi az akadálymentességet és az innovációt: olyan tapintható kártyatípusokat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik a látásban akadályozott felhasználók számára a megkülönböztetésüket.
Egy másik idevágó megoldás a Currys elektronikai kiskereskedelmi lánc újítása. A cég üzleteiben bevezették a „csendes óra“ szolgáltatást a neurodivergens felhasználók vásárlási élményének komfortosabbá tételéhez. A boltokban csökkentették az érzékszervi ingereket, így bizonyos idősávokban a különböző figyelemhiánnyal kapcsolatos problémákkal küzdők nyugodtabban tudnak vásárolni.
Digitális akadálymentesség
Az akadálymentes tervezést a digitális térben is alkalmazhatjuk, így a digitális környezeteket – weboldalakat, alkalmazásokat és tartalmakat – minden képességhiány-formával rendelkező ember számára hozzáférhetővé tesszük, beleértve a vizuális, az auditív, a fizikai, a kognitív, illetve az állandó, időszakos és szituációs akadályokkal élőket is. Az olyan akadálymentes funkciók, mint az egyértelmű navigáció, a jól olvasható betűtípus és a megfelelően használható strukturált, kontrasztos felület, mindenkit segítenek. Egy kontrasztos felületnek mobilon, erős napfényben mindannyian örülünk, mert jól látjuk a képernyőt.
Azzal, hogy akadálymentesen tervezünk, egy százszor nagyobb csoport életét könnyítjük meg, jóval szélesebb közönséghez juttatva el a szolgáltatásokat, a termékeket. Érdemes megtekinteni a gov.uk, a brit kormány egységes, átlátható webes és digitális platformját, amely új szintre emelte a digitális közszolgáltatásokat. Letisztult dizájnja és akadálymentessége révén mindenki számára könnyen hozzáférhetővé tette a fontos információkat.
Miért fontos a vállalkozásoknak az akadálymentesítés?
Az Európai akadálymentességi törvény előírja az EU-országok számára a széles felhasználói rétegeknek szóló digitális termékek és szolgáltatások akadálymentességét. Például az e-kereskedelem, az online szolgáltatások, a fogyasztói weboldalak, a mobilalkalmazások és az online vásárlási platformok esetén. A törvény érinti a kiskereskedelmet és vendéglátást, különösen a digitális felületeket, az önkiszolgáló kioszkokat. Kiterjed a fogyasztói elektronikára, a közlekedésre, a banki és pénzügyi szolgáltatásokra, a távközlésre, a médiára, beleértve az online banki megoldásokat, a digitális jegyrendszereket és a kommunikációs eszközöket. Emellett az állami és magánszektorbeli szerződések is érintettek, ha technológiai vagy szoftverszállításról van szó. A nem megfelelés egymillió eurós büntetéssel is járhat, ezért érdemes tisztában lenni az elvárásokkal, a határidőkkel, a megfelelőségi szintekkel, és hogy cégünket milyen szinten érinti ez a jogi helyzet.
Ugyanakkor a jogi elvárásoknak való megfelelőségen kívül üzleti előnye is van az akadálymentesítésnek. A márkák számára ez egy piacbővítési lehetőség: csak az Európai Unióban 80 millió új felhasználót jelent. Az egyetemes tervezés mindenki számára előnyös, egyenlő hozzáférést biztosít a digitális felületekhez azoknak is, akik nem élnek akadályokkal. Ezen túlmenően a követelmények beépítésének hatására javul a digitális felületek mögötti kód minősége, stabilitása, fejlődik a keresőoptimalizálás. Ennek eredményeképpen az adott termék vagy szolgáltatás elérhetősége jobb helyen szerepel majd a különböző keresők organikus keresési listáiban, azaz a felhasználók könnyebben megtalálják őket, mint más termékeket vagy szolgáltatásokat. Nem utolsósorban pedig egy akadálymentesített digitális felület pozitív irányba mozdítja a márka megítélését, értékét, hiszen a befogadó vállalatok iránt nő a vásárlói bizalom.
Hogyan néz ki a digitális akadálymentesítési folyamat?
Egy ilyet mindenképpen az alapoktól érdemes elkezdeni, ami a vonatkozó jogi követelmények megismerését jelenti, beleértve az adott ország helyi szabályozását. A Dentsu Creative Experience Design csapata számos ilyen jellegű projektben szerzett tapasztalata alapján kidolgozta az erre vonatkozó módszertanát, amely következő lépésként felméri az érintett digitális termékeket és azonosítja az akadálymentességi hiányosságokat. Ennek része egy szakértők által végzett automatizált és manuális teszt. Ilyen esetekben javasoljuk akadályokkal élő tesztelők bevonását is, mert így sokkal alaposabban tudjuk feltárni a problémákat. Ezt követően a stratégia kidolgozása során meghatározzuk a jövőbeli akadálymentességi célokat, felelősségi köröket, prioritásokat.
Biztosítsunk iránymutatásokat az új digitális felületek fejlesztéséhez, valamint vonjunk be érintett felhasználókat a terméktervezésbe és -tesztelésbe. A megoldások implementációja során eltávolítjuk a feltárt akadályokat, az új digitális megoldások fejlesztésénél pedig már a kezdetektől figyelembe vesszük az akadálymentességi szempontokat. Végül a megfelelő követelményeket listázva meghatározzuk, hogy a digitális felület kialakításában részt vevő szakembereknek (pl. fejlesztő, dizájner, tartalomkészítő) milyen lépéseket kell megtennie, hogy a felület az elvárásoknak megfeleljen.
Tapasztalatunk szerint a projekt sikeréhez hozzájárul a résztvevők számára tartott képzés, a megfelelő tesztelő eszközök biztosítása és a megosztott tudásbázis létrehozása. Továbbá érdemes monitorozással rendszeresen nyomon követni az akadálymentességi adatokat, valamint felülvizsgálni és dokumentálni a fejlesztéssel elért eredményeket, hogy hosszú távon fenntartható megoldást hozzunk létre.
Konklúzió
A digitális akadálymentesség nemcsak törvényi kötelezettség, hanem stratégiai eszköz és piacbővítési lehetőség a valóban befogadó, emberközpontú és versenyképes digitális jövő létrehozásához. A követelmények beépítésének hatására gyorsabb lesz a weboldalunk, könnyebben megtalálható a keresési találatok között, javul a felület általános felhasználói élménye és a márkánk pozitív megítélése. Ehhez a jogi környezet megismerésén, a tesztelésen, az érintettek bevonásán, a folyamatos nyomon követésen és megoldások fejlesztésén keresztül vezet az út. Készen állsz egy inkluzív jövő megteremtésére?
Vásárhelyi-Nagy Anna, a Dentsu Creative Hungary senior experience researchere
