A magyar nők számottevően kevésbé optimisták a férfiaknál, borúsabban látják a munkahelyi és személyes pénzügyi kilátásaikat, és vásárlási hajlandóságuk messze elmarad a férfiakétól. Emellett 2019 utolsó negyedévében a magyar nők egyharmada nyilatkozott úgy, hogy hó végén nem marad szabadon elkölthető pénze, szemben a férfiak 25 százalékával, derült ki a The Conference Board és Nielsen közös, globális fogyasztói bizalmi indexéből.
A magyarok fogyasztói bizalmi indexe 2019 utolsó negyedévében nyolc ponttal elmaradva az európai átlagtól 78 ponton állt. Nemekre lebontva ugyanakkor kiderül, hogy a magyar nők borúlátóbban nyilatkoznak: a férfiak 85, a kontinens átlagához közeli adatával szemben 71 pontot ért el.
Hasonló arányokat mutat a nemek közti eltérés a munkahelyi kilátások tekintetében: míg a magyar férfiak 43 százaléka szerint jók vagy kitűnőek a munkahelyi kilátásaik, addig a nők kevesebb, mint 30 százaléka nyilatkozott így, és a válaszadók mintegy fele „nem kimondottan jónak” ítéli perspektíváit a következő 12 hónapra nézve (a férfiak kevesebb mint egyharmada vélekedik így).
Sötétebb képet festenek a nők, amikor a következő 12 hónap személyes anyagi kilátásairól kérdezik őket, százból mindössze 26-an gondolják, hogy jól vagy kitűnően alakul majd anyagi helyzetük. Összehasonlításul: a magyar férfiak kétötöde derűlátó személyes pénzügyeit illetően.
Ha már pénzügyek: a magyar nők a szabadon felhasználható pénzüket leginkább otthonuk csinosítására költik, míg a férfiaknál első helyen a megtakarítás végzett. A hazai nők egyharmadának egyáltalán nincs szabadon elkölthető pénze, szemben a férfiak egynegyedével.
A fogyasztók aggodalmi „toplistáját” nemtől függetlenül az egészséggel kapcsolatos félelmek vezetik (a nők valamelyest nagyobb arányban nevezték meg fő félelemként). A második helyen a nők között a gazdasági helyzet miatti aggodalom áll, ezt követi az élelmiszerárak iránti félsz. A férfiaknál ezüstérmes a növekvő élelmiszerár, bronzos a gazdaság helyzete. Érdekesség, hogy a negyedik helyen a munka-magánélet egyensúlya végzett a férfiak körében, míg a nőknél ez épphogy helyet kapott a top10-ben.
„A nemek közti hazai különbözőség kirajzolódik az egyes kategóriákra fordított havi összegek arányaiból is” – mondta Groszmann Diána, a Nielsen fogyasztói kutatások csoportvezetője. „A magyar nők keresetük több mint felét élelmiszerre és lakhatásra költik, addig a férfiaknál ennek mértéke valamelyest alacsonyabb (45%). Meglepő lehet, hogy mobilra és internetre is többet költenek a nők, keresetük 8 százaléka kommunikációs szolgáltatásokra megy el. A sztereotípiákkal szemben a férfiak viszont százalékos arányban többet költenek havi szinten ruházkodásra, mint a nők.”
Ha meg kell húzni a nadrágszíjat, a magyar férfiak és nők különféle módszerekhez folyamodnak takarékosság céljából: a magyar nők közel kétharmada kevesebb új ruhát vásárol, több mint felük olcsóbb márkát választ a boltban és a gázon-áramon próbál spórolni. A férfiaknál az áram-gáz visszafogása vezet, utána viszont inkább kevesebbet járnak el szórakozni.
