Az idősebb autókra vonatkozó, januártól bevezetett szigorúbb honosítási szabályok ellenére idén tovább romlott a külföldről behozott használt személygépkocsik korösszetétele, az idei első negyedévben az import autók átlagéletkora 11,3 évre nőtt a tavaly ilyenkor regisztrált 10,9 éves átlagról – derül ki a JóAutók elemzéséből, amit a DataHouse adatbázisa alapján készítettek.
A legalább 10 éves autók aránya az importon belül a tavalyi első negyedévben mért 60,5 százalékról 64,6 százalékra nőtt – írja az MTI a JóAutók közlése alapján. A teljes hazai autópark átlagéletkora a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly év végére 14,7 évre emelkedett. A JóAutók.hu szerint az állomány idei további öregedését vetíti előre az a tény, hogy jelenleg az importált autók 41,1 százaléka legalább 15 éves, további 23,5 százalékuk pedig elmúlt tíz éves.
Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója kifejtette, hogy a forgalomba kerülő import autók korösszetételének romlása nem választható el a vírushelyzettől. A tömegközlekedés kiváltása érdekében megnőtt az igény az olcsó, de még üzemben tartható autók iránt. A válság kitörése óta a forint is leértékelődött az euróval szemben, így ugyanakkora összegért a vásárlók csak olcsóbb, a korábbiaknál idősebb autókat tudnak megvenni. Ezeket a hatásokat nem tudta ellensúlyozni a honosítási szabályok szigorítása sem.
Az év elejétől bevezetett szigorítások különösen az idős használt autók forgalomba helyezését nehezítik: egyrészt megkövetelik az uniós típusigazolást vagy az autón elhelyezett típustáblát, másrészt a hat évnél idősebb, illetve több mint 160 ezer kilométert futott autóknak külön környezetvédelmi vizsgán kell átesniük.
A mostani adatok azonban azt mutatják, további intézkedésekre is szükség lenne annak érdekében, hogy az importban nagyobb részarányt képviseljenek a kevésbé öreg, jobb műszaki és környezetvédelmi jellemzőkkel rendelkező használt autók.